Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

6 DÉKÁNY ISTVÁN irataink, előkelő klubjaink1 is erről tárgyalgatnak. Csak épp a katedrák2 maradnak aránylag némák ; holott a kérdés irodalma már óriási,3 s már a háború előtt4 nálunk is figyelemmel kísérték. Hazánkban a kérdés inkább csak félig elmélyedő, publicisztikai művekben5 kerül szóba, szuverén módon nézve el a hatalmas irodalom feje fölött. Folyóiratunk már ismételten felszínen törekedett tartani a problémát ötletes írásokban.6 Hátra van természetesen még sok kérdés — hiszen a történeti helyzet folyton új — s módszeres alapon kell újból és újból felvenni ez örök problémát, mely soha sincs kész ; aminthogy a történet maga sincs készen. Sem a nemzet, sem az állam nincs «készen» ; mindegyik «alakul» s a viszonyuk is alakul. Mégis van népnek, nemzetnek és államnak valaminő fogalmi lényege, ideája s ezt ki lehet elemeznünk : történeti adatokból, de nem-történeti módszerrel. Mi hát a jó, célravezető módszer? i. A módszeres kiindulás. Az államra nézve már többször megpróbálták, miként lehet a helyes útra rálépni. Történeti adatokból indultak ki, úgy Treitschke,7 mint Roscher,8 kiknek könyvei tele vannak történeti részletekkel, de hiányzik bennük az elméleti elmélyedés ; G. Jellinek9 már elmélyed tárgyában, kettéválasztja a «szociális államtanU (Soziallehre des Staates) és az állam jogtant (Staats1 Egyed I. : Politikai nemzet, népi nemzet. 1939. 2 Kivétel Csekey I. : A magyar nemzetfogalom. Menyhárt emlékkönyv. 1938. 3 Egybegyűjtve pl. Jahrbuch der Soziologie. I. Ergánzungsband: Nation u. Nationalitát. Karlsruhe, 1927 és Volk u. Nation. Hdw. d. Soziologie. 4 Barabási Kun B. : Nép, nemzet, nemzetiség. 1908. 5 V. ö. Joó T. : A magyar nemzeteszme. 1939. E mű a nemzetfogalmat úgy kitágítja és elmállasztja, hogy végre elvesztjük —önmagunkat. 6 így lásd Trócsányi Gy. : Néperő, nemzeterő, államerő. 1939. 15—56. 1. 7 Halála után adták ki előadásait : Politik, 1899. 2 köt. 8 Politik. Gesch. Naturlehre der Monarchie, Aristokratie, u. Demokratie. 1892. 9 Allgem. Haatslehre. 3. kiad. 1914.