Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

\ NÉP, NEMZET, ÁLLAM VISZONYA MA 7 rechtslehre) — az előbbi a valóságot, a második a szabályozott államszerkezetet nézi, de az első mégsem válik szociológiává ; az államtan megmarad «félnormatív» tannak,1 holott egészen a valóságot kellene nézni. Ez a hibája van az oly fejtegetéseknek, amelyek először a «szervezetet» nézik s aztán a történeti valóságot. Ez erős hiba lehet, mert — a szervezet néha felmondja a szolgálatot, nincs meg. Ki tudja megmondani, hogy a magyar államnak 1918 novemberében de facto mi volt a «szervezete?» Különösen a normák világára beidegzett jogászi gondolkodónak esik nehezére a szervezet vizsgálatáról való részleges lemondás ; még ott is szervezetről akarnak — mindenáron — szólni, ahol ilyen még nem volt (pl. Timon a Szent István korabeli «szenátust» illetőleg). A szervezet késői produktum ; jól leolvasható szervezet kivételes. Ellenben kell tudni és lehet leolvasni a funkciót, a történeti szerepet a történelem lapjairól. Nép, nemzet, állam magy méretű történeti közösségek*; évszázadokat kell átpillantani összehasonlítások közepett ; de ha csak az adatokat vesszük számba, olyan lesz a tárgyalás, mint Roschernél : tízezernyi vonal zsúfolódik össze egy kusza rézmetszetben s nem látjuk a lényeget, azt, ami időn felül áll. Ez történeti genetikából, puszta hosszmetszetből nem derül ki.2 Groteszkség az is, ha először tipológiával foglalkozunk, még mielőtt tudnók, minek a típusairól van szó. Nálunk is ismeretes pl. Meinecke két típusa : kultúmemzet és államnemzet,3 de ebből nem derül ki : mi a nemzet. Avagy : nyugati és magyar nemzetszemléletről írnak ;4 ezek is típusok s előbb tudni szeretnők : mi egy európai nemzet általában s aztán jöhet a differenciális, különbözeteket kihegyező szempont. A történeti után következik az összehasonlító módszer, ezután a lényegkutató; a lényeget le lehet írni — ez fenomenológiához hasonló ; hasonlattal kifejezve : acélmetszet után most 1 V. ö. Dékány : Kjellén államelmélete. Társadalomtudomány, 1923. évf. 2 V. ö. pl. O. Vossler egyébként jeles művét : Der Nationalgedanke von Rousseau bis Ranke. 1937. 3 V. ö. Weltbürgertum u. Nationalstaat. Több kiadás. 4 V. ö. Asztalos M. : A korszerű nemzeti eszme. 1933.