Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

/ NÉP, NEMZET, ÁLLAM VISZONYA MA. Akkor fogjuk kiállani a vihart, ha lenyúlunk oda, ahonnan a magyar népi erő jön és nemcsak lenyúlunk feléje, hanem lelkünkkel oda is tartozunk. Gr. Teleki P. 1940. IV. 5. Földrengés mutatja, hogy mily erősre építették a házat. Háborús korszak tárja fel, hogy nemzet és állam erőben vannak-e, vagy pedig épületük tele van rejtett repedésekkel. Repedés az, ha a fenti három tényező különválik. Ma ezt érezzük : erősnek, stabilisnak kell lennünk, mert nincs alaposabb teherpróba a külpolitikai próbánál. A próbát állja a fenti három tényező, ha összefog. E tényezők ma részleges összeforradásban vannak, ama három alakulat integrálódik. De minő mértékben és módon? Ez homályos. Szekfü Gyula panaszkodik,1 bár áttanulmányozta a hazai és külföldi irodalmat, ingadozónak találja a nép, nemzetiség, nemzet, kultúrállam fogalmát ; vagy pedig ezeket a szerzők nem is definiálják. Okunk van feltenni, Szekfü kellő szerzőkhöz fordulva már talált volna egyet-mást, bár a lényegben ma is van homály. Ezt kívánjuk itt részben eloszlatni mindenekelőtt jó kiindulással, ami nem más, mint alakulattani szempont. Ugyanis három «alakulatról» («nép — nemzet — állam») van szó. Először szét kell választani, aztán pedig tudni kell őket összetenni. Ennél szubtilisabb kérdést — 25 év óta — a társadalomtanban nem találtam. «Ma» — ez 2—3 évet jelent — a kérdés még bonyolultabbá vált. Oda jutottunk már, hogy — a zsidótörvény tárgyalása közben — a parlament egy héten át önképzőkörré alakult át, erősen vitatva : «mi» a nemzet. Folyó1 Mi a magyar? 1939. 12. 1.