Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940.

KÖNYVISMERTETÉSEK 159 sági és szociálpolitikai feladatokra, 23-42 millió pengőt a közegészségügyre, 577 millió pengőt közműveltségre és a légoltalom kiadásaira. Rendkívüli érdekesek az új Székesfővárosi Statisztikai Évkönyvnek azok az adatai, amelyek az említett óriási bérjövedelmet biztosító házvagyon tulajdonjogi viszonyaira vonatkoznak. A 24.166 budapesti háztulajdonos között 22.263 v°lt fizikai személy, akik között a társadalom valamennyi rétege képviselve van. A háztulajdonosokra vonatkozó igen részletes adattömegből e helyen csak egyet ragadunk ki. A népesség 19-2%-át képviselő izraelita vallásúak a háztulajdonosok között 24'3%-kal, a birtokolt házak számarányát tekintve 25'3%-kal szerepelnek. Annál kedvezőtlenebb a katolikus és a református lakosság szociális helyzete. Ezt azok az igen részletes adatok is tanúsítják, amelyek a budapesti lakásbérlők társadalmi viszonyaira vonatkoznak. E két felekezet hívei laknak a legkisebb lakásokban. Az összes budapesti lakásbérlőknek átlag 597%-a katolikus (a lakosságnak 6i-5%-a), de a csupán egy konyhából álló lakásokban 70-6%, az egyszobás lakásokban 67%-os a katolikusok aránya. E nagy lélekszámú, szegénysorsban élő katolikus tömeg mellett van a főváros katolikus népességének egy vékony felső rétege (ez a születési és a hivatalnoki arisztokrácia), amely a nyolc szobásnál nagyobb lakásokat 69*5%-ban birtokolja. Ezzel szemben a 2—8 szobás lakásokban élő kispolgári és jobbmódú középosztályú rétegben mindenütt az átlagos 59*7% alatt van a katolikus vallású bérlők száma. A reformátusok nagy tömegei szintén a legkisebb budapesti lakásokban élnek. így a konyhalakásokban 177%, az egy szobakonyhás lakásokban 14'4%-os arányuk az átlagos 127%-kal szemben. A 2—5 szobás középső rétegben ők se érik el átlagos arányszámukat, de a 6—8 szobás nagyobb lakásokban — a katolikusokkal ellentétben — már magasabb részesedéssel szerepelnek. Ezekben a jobb módra valló polgári lakásokban él a budapesti reformátusság társadalmilag vezető rétege, az a szociális réteg, amely a katolikus lakosságban aránylag gyöngébben van képviselve. A 8 szobásnál nagyobb lakásokban viszont a katolikus elem aránya kiemelkedő, mert a 108 ilyen nagy lakás közül 76-ot katolikus vallásúak bérelnek. (Ezek között azonban sok lehet a kitért zsidó.) Szembetűnően más a helyzet az izraeliták és az evangélikusok lakásbérleti viszonyainál. A zsidóság 19-4%-os bérlői arányával szemben a konyhalakásokban mindössze 4-2%-kal, az egy szobakonyhás lakásokban is csak u-o%-kal szerepel. Ezzel szemben a 3—4 szobás lakásoknak nem kevesebb, mint 30—33%-át a zsidóság lakja Budapesten.