Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Két könyv a felvidéki magyarságról

KÖNYVISMERTETÉSEK gyarság erejébe, tehetségébe vetett hitét semmi sem törheti meg, nemzete elhivatottságában, kiválasztottságában éppenúgy hisz, akár csak a sajátjában. Zrínyi Miklós ma éppen olyan korszerű, mint volt bármikor ezelőtt és mintahogy mindig az lesz, amíg csak magyarok fognak élni és amíg azok törekednek arra, hogy a maguk magyar szemével nézzék a világot. Ezért bátran mondhatjuk, hogy a Magyar Szemle Társaság igen nagy szolgálatot tett a nemzetnek azzal, hogy modern, szép kiadásban kiadta Zrínyi prózai munkáit. Markó Árpád, nagyon helyesen, nem a szaktudósoknak rendezte sajtó alá a könyvet, a magyarság egészének akarta a kezébe adni. Ezért nincsenek fárasztó lábjegyzetek, nem gátolják az olvasást csak szakembereket érdeklő magyarázatok. A ma már nem használt latin kifejezések magyar nyelvű fordítása mindenütt ott van s ezzel az utolsó akadály is leomlott, Zrínyi mindenki számára közérthetővé vált. Külön meg kell emlékeznünk még Markó bevezető tanulmányáról, mely rövid terjedelemben ugyan, de a mai ember szempontjai szerint nagyon ügyesen és szépen foglalja össze Zrínyi életének tragédiáját. A könyv kiállítása pompás, ahogy ezt már megszoktuk a Társaság többi kiadványainál is. Zrínyi Miklós szava ezelőtt háromszáz esztendővel a pusztába kiáltó szava maradt, alig hallgatott rá valaki is. Vájjon ma, amikor némely dolgokban megdöbbentő a hasonlatosság a két korszak között, vájjon ma lesznek-e, akikben felébred a Török Áfium írójának lelkiismerete. Lesznek-e, akik Zrínyi Miklóstól tanulnak látást és gondolkozást, de ugyanakkor akaratot, cselekvő képességet és kitartást is. A könyvismertetés részben propaganda is. Szomorú, hogy Magyarországon magyaroknak még úgy kell ajánlgatni Zrínyit és ki tudja, vájjon akkor is a kezükbe veszik-e. Benda Kálmán Róbert Valler y—R a d o t : Israél et Nous. Paris, Grasset. 1940. 8°. 249. 1. A szerző, francia katolikus költő és társadalmi publicisztikai író a világválság mélyebb okait a judaizmus és a kereszténység ellentétében, a keresztény értékeknek zsidó értékekkel való helyettesítésében, a két vallás erkölcsi és misztikus magvának problémájában látja. Krisztussal áll és bukik az ember, s a világ sorsa a próféciákban adva van. Izrael nem akarta befogadni, mi pedig elpártoltunk tőle. Ha tehát a judaizmus szelleme győzedelmeskedik,