Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

A HITBIZOMÁNYOK HELYZETE ORSZÁGON MAGYARA magyar magánjog szellemétől a kötöttség gondolata sosem volt idegen. Korunk meg éppen nem kora a kötöttségek megszüntetésének. Hiszen a lezajlott, ú. n. liberális század tanulságainak birtokában megtanulta, hogy a kötöttségek teljes hiánya — a legnagyobb kötöttség. Az emberi szabadság épp olyan viszony fogalom, mint minden fogalom ezen a világon ; csak akkor jelent számunkra valamit, ha érezzük s csak akkor érezzük, ha akadályokba ütközik. A mult századok azt hitték, hogy az embereket csak szabadon kell hagyni élni ; egyéniségük törvényét követve az örök béke, az örök szeretet, az örök értelem birodalmát fogják elővarázsolni. Tévedtek. A történelem azt bizonyítja, hogy az embernyájak nem egyéniségekből állanak. Az egyéniség olyan, mint az üstökös ; ritkán jön és csillagászati távolságban van a karámoktól. A történelem anyaga a tömeg, amelynek életét a nyáj ösztönök épúgy előírják, mint az eldobott kő útját a gravitációs és egyéb ráható erők összehatása, vagy modernebb kifejezéssel a tér görbülete. Hiába engedjük meg a feldobott kőnek, hogy ne essék le ; része az anyagnak, útja elő van írva. Hiába adunk szabadságot az embernek, hogy éljen vele ; része a tömegnek, útja elő van írva. Az emberi szabadság szabad versenyének nem örök béke, hanem örök harc lesz az eredménye. Az emberi helyzetek, képességek és erők ugyanis nem egyenlők, ez szüli a mérkőzést s a mérkőzés során, akinek kevés volt, attól az is elvétetett, akinek sok, annak még több jutott a kezei közé Az örök szeretet helyett jött az örök kizsákmányolás. S még az sem lehet vigaszunk, hogy a legkiválóbbak győztek s a selejtes hullott ki. A történelem ugyanis, úgylátszik, örök kontraszelekciós folyamat, amelyben a középszerűség, az átlag érvénye-