Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A köznevelésügyi deficit társadalmi okai. (Egy elfeledett nevelésszociológiai probléma.)

A KÖZNEVELÉSÜGY] DEFICIT TÁRSADALMI OKAI 47 a jó, mi a rossz ; mi a megengedhető és a megengedhetetlen stb. Éppen ezen a nagyon alacsony műveltségi síkon tűnik ki, hogy minden kultúra alapeleme vallásos és közmorális síkon van, nem pedig iskolai és értelmiségi síkon. Csak ha ez az alapsík megvan, lehet ráépíteni más magasabbat is, pl. iskolát. És ugyancsak ezen az alacsony műveltségi síkon láthatni, hogy az úgynevezett (falusi) népkultúra milyen magas; mégha hemzseg is itt a babona, az észszerűtlen hagyomány, ám azért ezek az irracionális elemek — de facto — roppant erkölcsi és társadalmi fegyelmet tudnak létesíteni és az élet célját illetőleg átlag helyes célképzeteket sugallnak. Ámde szétszakadozik már ez a népkultúra is; ide is behatol egy «erkölcsi proletarizálódási Csak a téma fontos most előttünk, nem pedig annak pontos kicirkalmazása. Elég tehát, ha ennyi válik szemléletessé arról, mi az ami köznevelésügyi deficit címén most szóban forog, mint jelentős, nevelés-szociológiai kérdés. Miután témánk magva látható körvonalat nyert, további kérdésünk nem az lesz, hogy hol van ily köznevelésügyi deficit, sem az, hogy mekkora, terjedelmére és jelentőségére nézve, hanem az, hogy mik ennek a deficitnek a társadalmi okai. Szinte a nevelésszociológiának ütőerére tapintunk ezzel a kérdéssel. Ügyelünk arra, hogy ne vesszünk el a részletekben1, hanem a kérdés relief-jét helyes arányban lássuk, tehát a kellő szemléleti pontot foglaljuk el. II. A társadalom körében — űjabb osztályozás szerint — a következő főcsoportfajokat különböztetünk meg : a) közösségeket, minő a család, rokonság, szülőföld (pl. falu), regionális (táj-)közösség, nép és nemzet, vallásos- és kultűrkör, mint közösség. Ezek mind sokcélű életegészek; b) szervezeteket (organizációkat), minők vállalatok, egyesületek, üzemek stb. ; ezek speciális, azaz egycélú alakulatok ; c) megkülönböztetünk továbbá szervetlen (amorf) alakula1 Mint például Soziologie des Volksbildungswesens. Szerk. Leopold von Wiese. 1921. (578 lap.) Avagy : W Picht : Das Schicksal der Volksbildung in Deutschland. I936-