Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A köznevelésügyi deficit társadalmi okai. (Egy elfeledett nevelésszociológiai probléma.)

48 DÉKÁNY ISTVÁN tokát, minők a tömeg, a közönség, a klikk, a társadalmi osztály, a társaskör (társaság), a politikai uszály, párt stb. d) Megkülönböztetjük végül az államot és az egyházat, amelyek mindig nagyobb közösségekre épülnek fel és így részben közösségek jellemét mutatják ; de szervezetek is azok, a szervezetek jellemét is mutatják : szintetikus alakulatok tehát, mert kétféle szerkezeti (strukturális) elvet hordoznak, azokat egyesítik.1 Ez az áttekintés, mely évtizedes elmélkedés gyümölcse, bizonyos utat mutat a mi nevelésszociológiai kérdésünk megoldásában is. Kitűnik az, hogy merrefelé lehet feltenni a nevelésszociológiai főkérdésünket. Ha arra gondolunk, hogy meghatározzuk, mi az iskola, tudjuk a fenti alapon, hogy az iskola nem szervezet* Az iskolának van némi szervezeti eleme (amit az úgynevezett rendtartás mutat), de ez nem több laza keretnél; a lényeg másutt van : az iskola valaminő közösségnek — elsősorban a családnak — kiegészítő része. Az iskola neveli az egész embert, épúgy, mint a közösség általában : nem specialistát akar (ez a «szakképzés» területére tartoznék), hanem egész személyiséget, éspedig olyat, amely felveszi az illető közösségnek egész műveltségi tartalmát és azt hajlandó is továbbfejleszteni. Eszerint az iskola egyrészt — akárcsak a közösség — a) megőriz, fenntart egy műveltségi tartalmat (a kultúra tradíciója, áthagyományozása) ; b) bizonyos diszpozíció-teremtő munkája is van az iskolának : az iskolázott ember a műveltség továbbfejlesztésére lesz hajlamossá. Látható, hogy az úgynevezett iskolásság csak az elsőre veti a figyelmét s a második feladat rövidséget szenved. Az iskola így csak «iskolázó» szerepű. Hiányzik belőle az élethelyzetek sokféle variációja, az élet gazdagsága : az iskola szűk keret. Kitűnik ez, mihelyt az úgynevezett munkaoktatás elvét kezdték érvényesíteni: szép terveink vannak s nem vihetjük keresztül az iskolai keret szűkössége miatt. Általában nem szabad átengedni magunkat annak a gondolatnak, hogy 1 V. ö. Dékány : Communautés et organisations. Paris. 1940. 2. és 3. fejezet. 2 V. ö. Az iskola lényege és elfajulásai. Magyar Pedagógia. 1937. évfolyam és különlenyomat.