Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

4o SCHNELLER KAROLY vámfalak egekbe építése. Utóbbi inkább csak hatékony esz­köze az autarkiának, míg a munkaerők természetes áramlási útjának az elvágása egyenesen oka lehet annak, hogy kényszer­autarkiák létesüljenek. 5. Az élettér mesterséges és még az előbbi pontban említett­nél is ellenszenvesebb elvonásáért egyébként nekünk nem kell oly messze vándorolnunk. Szomszédaink megmutatták, hogy hogyan lehet az emberfölösleg érzetét és látszatát kelteni és hogy lehet miazmás-zsúfolttá tenni a levegőt. Középeurópa kórokozói közt nem az utolsó hely illeti azokat az államokat s mindenekfölött Romániát, amelyek a tervszerű nemzetiet­lenítés kimeríthetetlennek látszó kelléktárával tették keserűvé a jogaruk alá kerülő magyarok és az egész 12—13 müliónyi> történelmi hivatástudattal nem alap nélkül telített magyarság életét. E spirituálisnak, de legalábbis felettébb érzelminek látszó okmegállapítás mögött kézzelfogható és köztudott reali­tások állanak. Ha egy állam a közfunkcionáriusok tízezreit máról holnapra kiteszi az utcára, sőt kényszerrel eltávolítja az országból a fizetésbeli, illetőleg nyugdíj terhek vállalásának kötelezettsége nélkül, akkor megszűkítette annak a másik államnak az életterét, amely emberies érzületből, de a szolgá­lati kötelezettségek nemesebb értelmezése alapján is gondosko­dott e tisztviselők ellátásáról s ezzel a saját területén levő tiszt­viselő-succrescentia elhelyezkedési lehetőségeit rontotta. Emel­lett költségvetését kénytelenségből felduzzasztottá, produktív beruházásainak ütemét fékezte a voltaképen nem saját számlá­jára tartozó s írandó eltartandó tisztviselők tömege. Szűkítette ez a «hódító» állam az ottani magyarság életterét is, mert a magyar nép vezetésre hivatott rétegeinek elhelyezkedését gyö­keresen és intézményesen meggátolta. A magyarság valóságos kiirtását célzó agrárreform, a birtokvétel agyafúrt tilalmai, az iskolaválasztás szabadságának korlátai, az ezzel kapcsolatos név- és nemzeti eredetelemzés, a vezető réteg kialakulását csirájában meggátolni hivatott «érettségi vizsgálatok*, a válla­latok nacionalizálása, a romanizálás legbrutálisabb kénysze­reivel, az ortodox templomok közületi költségen való építte­tése a színmagyar Udvarhely, Háromszék stb. megyék közsé­geiben, az iskolák nyilvánossági jogának a megvonása, a vért

Next

/
Thumbnails
Contents