Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 2. szám - SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOMSZEMLÉLET

SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOMSZEMLÉLET 133 csak az idegen az, akitől a személy jellegét az antik világ megtagadta, mutatja az is, hogy rabszolga csak idegen eredetű lehetett, belföldit pedig csak külföldre lehetett rabszolgának eladni bizonyos esetekben (Lévy—Bruhl). Az idegen és a dolog fogalmának szoros összefüggésére vall az is, hogy primitív fokon az idegent csak egy feltétel alatt kímélik : ha olyan értékes dolgot hoz mint kereskedő, amelyre nagy szükség van és másképp meg nem szerezhető. Az üyen idegennel sem érintkeznek azonban személyi érintkezés formájában, hanem úgyszólván a dolgok — az áruk — cserélik ki egymást, úgyszólván a dolgok cserélnek térbeli helyet, amikor azokat a szembenálló felek egymás mellé rakják és helycsere után elhordják. (Lujo Brentano: Die Anfánge des modernen Kapitalismus.)1 Ez a társadalomszemlélet az idegen irányában anonim, benne a Te nem számít személynek, csak az Én. A Te ebben a szemléletben dolog. Az antik világban csak kevés az a Te, akit személynek tekint az Én. Egészen más világot jelent a kereszténység, amelynek tanítása szerint az idegen sem ellenség, sőt az ellenség is barát : felebarát, akit szeretni kell. (A rabszolgaság mint formális jogintézmény ellen kezdetben nincs állásfoglalás, de materialiter az a keresztény tanítás, hogy a rabszolgát sem szabad megölni vagy vele embertelenül bánni.) Ez a szemlélet már az embert elvileg megkülönbözteti a környezettől, úgy hogy ebben a szem1 A teljesen dologias érintkezési mód előfordul a legmodernebb viszonyok közt is, ha az idegenhez való viszony az ellenségeskedés jegvében alakul. Az összeomlást követő első időben egy szomszédod államból a fabehozatal lebonyolítása úgy ment végbe, hogy az előr megállapított időben a vasúti határállomásról egy vonat hozta át a fát a «határvonalig», ott lerakták a szállítmányt, az idegen vonat visszament és ezután a magyar vonat indult ki a magyar ((határállomásról)) szintén a ((határvonalig», ahol a fát felrakták stb. Mindez közvetlen személyi érintkezés nélkül ment végbe, úgyszólván a vonatok maguk intézték el az ügyet. Ez a példa a dologi érintkezésre talán nagyon szinguláris, de kevésbbé plasztikus példákat ma is tömegével lehetne felhozni. Sokkal enyhébb formában, de az újabb gazdasági elzárkózás politikája is hasonló jelenségeket hoz létre. Az államok közti árucsere a szó közvetlen értelmében valósul meg. A valutáris kötöttség rendszerében megkülönböztetett megítélés tárgyai az árura vonatkozó külföldi követelések. A hitel a bizalom szempontja — tehát személyi szempont — alá esik, az elzárkózás rendszerében bizalom nincs.