Társadalomtudomány, 1939 (19. évfolyam, 1-5. szám)

1939 / 1-3. szám - Illúziók a magyar közéletben. Lélektani szempontok

14 DÉKÁNY ISTVÁN : ILLÚZIÓK A MAGYAR KÖZÉLETBEN a lelkeket, de nem nagy sikerrel : talán egy «igazságos» béke fog segíteni, talán az emberi belátás, a józanság, avagy — végül — «Európa» érdeke. Jött Trianon ; ez aztán világos béklyó volt annak, aki belül érezte az önkifejtés parancsszavát. íme, a történeti helyzetek egész sorozatáról van szó ; mindenütt a középrétegek számára akadályok, árkok, béklyók. Ily előzmények mellett éppen nem csoda, hogy állandó szükségletet éreztek emberek illúziók iránt, de az végre is megrokkant. A mi évtizedünk különös, illuzióelvetö jellegű. Mutatja, hogy megerősödött az akarat s nem akar behúzódni illúziók félálomszerű önvigasztalásaiba. Megrajzoltuk egy probléma körvonalait, ismertettük egy lélektani kutatás szempontjait, melyről eddig tudtommal sehol sem esett szó. E probléma ez : van sajátszerű, állandó szükséglet illúziók iránt, de rétegenként más, s a legfőbb: a lelki kompenzdlódds után való vágy egy réteg szorongattatása közepett. Másik ok a társadalomszemléleti hézagok bő sora, melyeket illúziókkal próbálnak kiegészíteni. Bizonyára mindezek a kiindulások rászolgálnak arra, hogy a társadalom konkrét talaján, a történetben, a kutató további adatokat keressen, s a társadalomtörténeti képet ezzel bizonyára nem kis részben tudja teljesebbé tenni. Dékdny István.