Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG

24 BIBÓ ISTVÁN megítélése alá esik. Ez azonban már olyan kérdés, mely nem az erkölcs és jog fogalmi különbségére vonatkozik, hanem visszavezet bennünket az erkölcs és jog érvényességi viszonyának problémájához. Etika és büntetőjog érvényességi viszonya (2b). A büntetés mibenlétére vonatkozó állásfoglalás alapján új szemponttal gazdagodik az etika és büntetőjog viszonyának második kérdése : milyen módon érintik egymás érvényességét etika és jog, közelebbről etika és büntetőjog. Az előbb mondottakból kétségtelennek látszik, hogy etika és büntetőjog egymásra hatása azokban az elemi tényekben válik elevenné és aktuálissá, amelyekre az etika és a jog rendszere egyaránt vonatkozik, nem pedig szétágazó fejlődésü, kiteljesedett normarendszerek végső csúcspontjainak egymásra hatásában. A jogi apparátus kifejlődésének magasrendű formáiban annyira szétágazó, egymást kiegészítő szabályrendszer határozza meg valamely jogi aktus érvényességének kritériumait, hogy ezt az öntörvényű érvényességet hatékonyan semmiféle jogonkívüli, erkölcsi megítélés — sem mint jogfeletti fórum, sem mint versenyző hatáskör — meg nem támadhatja. És ha ez a jogonkívüli megítélés jogi értékítéletek köntösét ölti magára, akkor az egyenlőtlen versenyben eleve háttérbe szorul. Egy jogerős bírói ítéletről mindig nehéz lesz etikai alapon kimutatni, hogy az nem jogerős bírói ítélet. Mindeddig azonban, valahányszor jogszabályok érvényességéről beszéltünk, azt a logikai állításra és tagadásra redukálható érvényességet tartottuk szem előtt, amely felé minden jogszabály és minden jogi aktus törekszik. Erről a logikai mintára alkotott érvényességről állapítottuk meg, hogy azt az erkölcsi szabályok érvényessége nemcsak, hogy nem tudja megtörni, hanem ellenkezőleg az érvényességnek ez a logikai keretű formája vetitődik vele az erkölcsi jelenségek világába is. Csakhogy ennél a megállapításnál nem szabad megállnunk, mert ezzel a legsúlyosabb veszélybe hozzuk az erkölcs értéktani elsőbbségét a jog felett. A jog érvényességéről lehetséges ítéletek között a joglogikai érvényességi ítélet csupán mélyebb rétegek szillogizmusokká és logikai értelmezéssé merevedett formája. Ezek a rétegek kötelességérzések és jogigények érvényességére