Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG

ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG -3 társadalmi eszköz, az erkölcs pedig abszolút, etikai értékek felismerésében áll és legfőbb megjelenése formája az erkölcsi élmény. De döntő különbség van abban is, ahogyan erkölcs és büntetőjog az erkölcsi Rosszal szemben állanak és ahogyan az erkölcsi felháborodás feszültségét feloldják. Az etika az erkölcsi Rosszal értékítélet formájában áll szemben s ezt a szembenállást az erkölcsi Rossz lehető megsemmisítésének az eszméje mozgatja. A büntetőjog is az erkölcsi Rosszal áll szemben — nem pedig valami külön büntetőjogi Rosszal! — de szembenállásában ezt az erkölcsi Rosszat megadott nagyságnak tekinti, melynek megsemmisítésére nem vállalkozik és nem is vállalkozhatik. Tekintetét elsősorban a társadalmi egyensúlynak arra a megbomlására irányítja, amelyet az erkölcsi Rossz előidézhet és ezt igyekszik keretek közé szorítani, racionalizálni, értékszempontokkal telíteni. Ennek a célnak konkrét megvalósítása a büntetőjogi ítélet. Ez az a pont, ahol a «ne ítéljetek» tanítása különös értelmet nyer. A tanítás folytatása : «ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek* világosan utal arra, hogy itt az emberek közötti, kölcsönös következményekre irányított erkölcsi ítélkezés tilalma a lényeges. A tanulság tehát két irányban is határozott és világos : méltatlan az erkölcsi ítéletekhez, hogy szankciókat igazoljunk velük, a büntető ítélkezést pedig nem illeti meg az erkölcsi értékítélet igénye. Mikor egy büntető ítélet «bünösséget» állapít meg, annyit mond vele, hogy az erkölcsi felháborodás megokolt. Az, hogy ennek büntetés a következménye, nem az erkölcsi ítéletből, hanem a felháborodásban adott és levezetést kívánó emberi indulatból folyik. Távolról sem azt jelenti ez, hogy a büntetőjognak nincs erkölcsi funkciója, de ez a funkció nem erkölcsi ítélkezésben áll, még töredékes és gyarló formában sem, hanem az erkölcsi Rossz következményeinek a csökkentésében. Ez a felfogás a büntetőbíró erkölcsi felelősségét elviselhetőbbé, de ugyanakkor hatékonyabbá és számonkérhetőbbé teszi. Nem egy mindenkép megvalósíthatatlan feladat (az erkölcsi ítélkezés) előtt áll, hanem egy betölthető társadalmi funkció előtt, melynek miként való teljesítése az erkölcs hatékony és közvetlen