Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG

12 BIBÓ ISTVÁN Erkölcs és jog megkülönböztetése azon az alapon is szokás, hogy az erkölcs csak kötelességeket, a jog viszont kötelességeket és jogosultságokat is tartalmaz. Ugyanennek a szempontnak egy másik megformulázása szerint az erkölcs imperatív, parancsoló jellegű, a jog viszont imperatív-attributív, tehát parancsoló és jogosító jellegű.1 Könnyen kimutatható, hogy ez a megkülönböztetés is a jog oldaláról indul el. Első látásra megállapíthatjuk, hogy az a gyakorlati apparátus, mely a jogi igények és jogosultságok érvényesítését biztosítja, az erkölcsnek nem áll rendelkezésére. Az eltérés kétségtelen. De közben fel sem vetődik az az elsődleges kérdés, mely mindenek előtt tisztázandó, s nem ok nélkül foglalkoztatja a gondolkodókat : vájjon az egyezés fennáll-e, vájjon egyáltalán imperatív jellegű-e az erkölcs?2 Mikor az erkölcsöt és a jogot mint kibocsátott parancsok rendszereit vetjük egybe, ezzel előre a büntetőjoghoz közelítjük az erkölcsi szabályokat. Az a tendencia, mely az erkölcsöt egy tapasztalatontúli büntetőjog képére akarja alakítani, nem csupán a tudomány megkülönböztetésein jelentkezik, hanem egész etikai világképünkben is fellelhető. Büntetőjogi ízű követelmény az erkölcsi törvény általánosságának követelménye, mely Kant klasszikus definíciójában jut kifejezésre : cselekedj úgy, hogy akaratod maximája a legáltalánosabb törvényhozás elve lehessen.3 Az, hogy a törvény az individualizálás bizonyos fokán túl ne haladjon, sokkal inkább a racionalizálhatóság határait kutató jogbiztonság követelménye, mintsem az erkölcsé. Büntetőjogi szemlélet az is, mely az erkölcsi kötelességgel szemben állandóan felteszi az ösztönök és hajlamok ellenkezését. Semmivel sem indokoltabb feltételezni erkölcsi törvény és hajlamok ellenkezését, mint erkölcsi törvény és hajlamok egyezését. Csupán a büntetőjogra jellegzetes, hogy egész létezése, láthatóvá válása és funkciója a törvény és emberi akarat összeütközéséhez kapcsolódik. Végül büntetőjogi belevetítés az az eljárás is, amely egy-egy szillogizmus során vezeti le az erkölcsi normából az erkölcsi íté1 Gurviich, G.: L'experience juridique. 1934. 2 V. ö. : M. Scheler: Der Formalismus in der Ethik und die matériáié Wertethik. 3 Kant: Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. 1786.