Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI

8 C. BOUGLÉ ponti Intézeté-nek programmjában is, mely néhány részletkérdésben ankétet tart, pl. a falusi szövetkezetek és az állam viszonyáról az egyes országokban, vagy bizonyos emigránsok berendezkedéséről Franciaországban. Az «Inventaire»-ek («leltárak»), amiket a központ ad ki, jellegzetes adatokat gyűjtenek pl. arról, hogy egyes országokban milyen formában jelenik meg a gazdaság és politika viszonyának kapcsolata, vagy a szociális krízisek és a nemzeti ideológia összefüggésének problémája. Hozzá kell még tennünk, hogy ezekben a tanítóképzőkben, melyeknek oly gyakran vetik szemükre, hogy durkheimi eredetű absztrakciókhoz ragaszkodnak, melyek túlmagasak a növendékek számára, már régen konstatálhatjuk azt a törekvést, hogy a növendékeket ösztönözzék arra, hogy nézzenek körül, gyűjtsenek jól megfigyelt szociális tényeket, mint ahogy azt a reform megindítója, Paul Lapie az első perctől kezdve kívánta. Fel kell hívnunk a jövő tanítóinak figyelmét — jelentette ki Camus, ki az auteuili tanítóképzőben a szociológiát tanítja — : i. a népesedési tényekre (falu elnéptelenedése, városba özönlése, az ország egyes tájain élő idegenek; ipari központok), 2. a gazdasági tényekre (vásárok, búcsúk, a nagy áruházak fiókjai, szövetkezetek), 3. az erkölcsökre és az intellektuális életre (falusi népszokások, babonák, népköltészet, olvasmányok). Ezt az egész mozgalmat azzal jellemezhetnők, hogy egyesíteni próbálja a Le Play- és Durkheim-féle tradíciókat. Persze arra kell törekednünk, hogy a monográfiákra törekvésünk közben a szintézist se hanyagoljuk el. Már többször megjegyeztük, hogy minden sikeres ankét előfeltétele egy előzetes kérdőív. Már pedig egy ilyen kérdőív összeállításához — legalábbis átmenetileg — szükségesek bizonyos ismeretek, melyek a szociális intézményekre, ezek egymáshoz való viszonyára és a bennük működő erőkre vonatkoznak. Fontos tehát, hogy egybevessük azoknak a tudományágaknak szempontjait, amelyek az emberi társas alakulatok más-más tekintetben való tanulmányozására alkalmazhatók. Az egyes tudományágak nagyon sokszor külön végezték kutatásaikat anélkül, hogy eléggé figyelembevették volna a többiek eredményeit. Vagy azt hiszik, hogy abból, amit saját megfigyeléseik területén észrevettek, a társas valóságok egész körére