Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI

A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI 9 érvényes konklúziókat vonhatnak le. Az a helyzet, hogy a tudósok ingadoznak az elvont specializálás és egy túlzásba vitt általánosítás között: ezek a túlambíciózusok, azok a túlszerények. Ezek késztettek arra a mult év júliusában, hogy Párisban egy nemzetközi társadalomtudományi oktatási és kutatási konferenciát tartsunk. Célunk nemcsak az volt, hogy lehetővé tegyük az egyes országok specialistái számára, hogy egymással érintkezésbe lépjenek, megpróbálják összeegyeztetni kutatásaik eredményét és egységesíteni módszereiket, hanem az is, hogy szembesítsük a különböző disciplinákat, melyek mindegyike magának követeli a társadalomtudomány címet. A vita előkészítésére a «Külpolitikai Tanulmányi Bizottság* közreműködésével szerkesztettünk egy könyvet «A szociális tudományok Franciaországban, az oktatás kérdése s a kutatások eredményei)) címmel. A bevezető cikken kívül, amely a mi francia szociológiánk jelen állásával foglalkozik, statisztikai, nyelvészeti, közgazdasági, politikai, jogi stb. cikkek vannak benne.1 Kitűnik belőle, mily sok még a tennivaló, hogy a kereső szellemek az országhatárok felett rátalálhassanak egymásra és hogy a társadalomtudomány közös neve alatt csoportosult disciplinák tényleg összhangba jussanak. S kitűnt az is, hogy az a látvány, amelyet nyújtanak •— Demangeon földrajztudós kifejezése szerint —, «a kissé anarchikus forrongás* benyomását kelti. És mégis, ha egy kis távlatból nézzük a dolgokat, komoly haladást vehetünk észre ebben az irányban. Ha összehasonlítjuk pl. az 1937-i kiállítás alkalmával rendezett társadalomtudományi konferenciát az 1900. évbeli kiállításéval, melyről Henry Hauser számolt be «A társadalomtudományok oktatása* címen, megállapíthatjuk, hogy a relativista szellem a gazdasági, jogi, politikai, sőt vallási tudománykörben is tért hódított. Azt is el kell ismernünk, hogy a szociológiának — amint az Franciaországban kifejlődött — követelményei és tanításai szintén hozzájárultak ehhez az orientációhoz. A francia iskola még nagy szolgálatot tesz a társadalmi tudományoknak, ha ezután is folytatja a középút keresését a filozófiai spekuláció és a történeti rrikrológia között. C. Bouglé. 1 Ismertetését lásd folyóiratunk e számában, a 79. oldalon. A szerkesztő.