Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI

2 C. BOUGLÉ be a jogi rendszerek eredetének és céljának vizsgálatába a természeti törvények fogalmát, melyek a jogélet rendszerét a társadalmi rendszerekhez kapcsolják és ezek irányait a maguk módján kifejezik. Fontosnak tartotta az egyes társadalmi típusok pontos megkülönböztetését, nem csoda tehát, ha Auguste Comte a pozitív filozófia kézikönyvében kijelentette róla, hogy korának uralkodó szelleme volt és sokkal tovább látott, mint kortársai. Emilé Durkheim viszont neki szenteli latin értekezését r melynek fordítása most jelent meg a «Revue d'Histoire constitutionnelle»-ben. Látjuk benne, milyen értéket képviselnek az ő szemében az Esprit des Lois anticipációi. Hogy kiegészítsük a XVIII. sz. örökségét, Montesquieu befolyásához hozzá kell tennünk a Condorcet-ét is, aki megrajzolta az emberi szellem haladásának történeti képét. Itt már látjuk, miképpen alakítják át a társadalmat ezek az eszmék : azt az elméletet, melyből August Comte oly sokat tett magáévá. Nagyon is igaz azonban, hogy számos olyan témával, melyből később a szociológia táplálkozott, éppen a XVIII. sz. uralkodó szellemének ellenhatásaként kezdtek foglalkozni. Itt a teokraták vezetnek. Bonald az én filozófiáját a mi filozófiájával helyettesíti. A XVIII. sz. szellemei számára, teszi hozzá, a társadalom mű — azt akarja mondani, hogy mesterséges valami, mert megegyezés eredménye —, számomra pedig természet. De Maistre a társadalmat nagy fákhoz hasonlítja, melyek lassan fejlődnek. Hiú remény volna azt hinni, hogy az emberi ész törvények és rendszabályok útján képes a társadalmi fejlődést előmozdítani. Ennek a filozófiának logikus konklúziója szerint vissza kellene térnünk a családi uralomhoz, ahol az öröklődő dinasztiák uralkodnak a pápai hatalom segítségével vagy korlátozásával. Henri de Saint-Simon éppen nem óhajtja ezt a visszafelé haladást. Ő az átmenetet képviseli a XVIII. és XIX. sz. között, amennyiben átveszi Bonald-tól a szisztematikus egység hasznosságára vonatkozó nézeteit a forradalom zűrzavarával szemben, de meghallgatja Condorcet tanításait is, hirdeti az emberiség haladását s ez úgy jelenik meg rendszerében, mint valami nagy élőlény, melynek szervei a tudományok, az ipar és a művészétek,