Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 1-2. szám - A társadalom vezetői. (A vezető-kategóriák kérdése.)

A TÁRSADALOM VEZETŐI 15 nem iskolás jellemvonásokat mutatnak, hanem beleláttak — 40 éves korukig — az élettapasztalatok keserű, de gazdag világába, íme, e vezetők nem pusztán iskolázott tudósok, hanem akarati edzettségre, egyensúlyra is szert tudtak tenni. Magasabb életkor nélkül akkor elképzelhetetlen a magasabb élettudás és elmélyedés s bizonyos tekintetben ma is az, bár életritmusunk erősen meggyorsult. Korunk iskoláztatása, még ha «általános műveltséget)) emlegetünk is, mindenfelé a szakképzés irányát mutatja, magasabb iskoláink pedig egyenesen tudós jellegű iskolák. Erre Platón nem gondolt, valamint arra sem, hogy az iskolák olykor formális jellegű bizonyítványszerzés helyei lesznek. Platón még erős hittel nevelte Akadémiájában államának vezető elemeit, az iskola a vezetők kiválasztásának magasztos temploma. Ez eredeti elgondoláshoz képest a mai vezetőkiválasztás iskolák útján erősen megcsonkult rendszernek mutatkozik. Mindenesetre azonban a vezetők kiválasztásának ez ma a legrendszeresebbnek tekinthető formája. Külön tanulmányt érdemel a tömegek korában az, hogy mennyi az iskolák hatásképessége, vezetőket nevel-e, vagy jobbára csak ily irányú jogérzet keletkezésére vezet az iskolázás. 7. Az iskolázottságra hivatkozás mellett a köztudat, gyakran az iskolával szemben, nagy súlyt helyez az iskolán kívül (azon túl) megszerezhető szélesebbkörü élettapasztalatra. Ennek mutatóját régebben a magasabb életkorban látták, ma ellenkező a tendencia (fasiszták1), ahol a frisebb erőt keresik. Stabilis társadalmakban a magas kor van nagyobb becsben s ekkor a közvélemény hivatkozik a vének tanácsának (senatus) higgadt ítélőképességére, a karakterbeli stabilitás kedvező hatásaira. Japánban pár éve minden miniszter felül volt a 70 éven, az Egyesült Államokban az alkotmányjogilag kiemelkedően fontos supreme court hét tagja közül hat túl van (1936) a 70 éven, ugyanitt pár éve Hoover csupa self made man-t keresett államtitkárokul, akik milliomosok tudtak lenni saját erejükből. A kor és a hosszabb élettapasztalat vezetői legitimációjára nézve a köz1 Mussolini : «A korhatár nálunk nem számít, sem felfelé, sem lefelé, de az ifjúság általában nekem kedvesebb» (idézi Kornis, Az államférfi, II. 23. 1.).