Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

222 PONGRÁCZ KÁLMÁN politikai jellegű nemzetiségi kérdést pusztán jogi szabályozás keretei közé szorító kisebbségi kérdés útján. Hiszen a nemzetiségi követeléseket kielégítette volna a népszavazás és a nemzetiségek kollektív jogalanyiságával számoló autonómiák rendszere, tehát az ezek dacára is megmaradó, de most már minimális számra csökkent nemzetiségek igényeinek rendezésére mindenkép elegendőnek bizonyult volna a nemzetiségi jogvédelem tekintetében minimális kívánalmakat szem előtt tartó és biztosító mai kisebbségvédelmi rendszer. Azáltal azonban, hogy ez a feltételezett, de meg nem valósított rendezés elmaradt, hogy a maximális igények kielégítésére is csak a mai, minimális keretek között mozgó védelem lépett hatályba — hasadás következett be a probléma rendezését tisztázni hivatott elvi célkitűzések és gyakorlati módszerek között. A kisebbségvédelem mai rendszere ugyanis nem képes felölelni és megoldáshoz juttatni a probléma összes részletkérdéseit, mert a csupán politikai eszközökkel rendezhető kérdések tekintetében is elegendőnek tartja a jogi szabályozás mértékét. A háború előtti nemzetiségi kérdés tehát nem szűnt meg, de még csak át sem alakult, hanem — fordított hatalmi viszonyok között — teljes terjedelmében bevonult újra a rendezésre váró külpolitikai kérdések tömegébe. És amint a háború előtt nem tartották elegendőnek a nemzetiségek kollektív jogalanyiságát el nem ismerő állam jogi szabályozás mértékét a kérdés megnyugtató rendezésére, úgy Európa igen sok nemzetiségi kérdését ma sem lehet a kisebbségi jogvédelem mai keretei között felszámolni vagy megnyugtató befejezéshez juttatni. A hatályban lévő kisebbségvédelmi rendelkezések tehát kompromisszum eredményeként láttak napvilágot. Elvi téren lemondtak arról a hivatásukról, hogy hathatósan és minden fenntartás nélkül rendezzék a megoldásra váró kérdések öszszességét ; gyakorlati vonatkozásban pedig a védelem körét szűkebbre vonták, mint ahogy azt az érdekelt államok közjogi téren már a háborút megelőző időben szabályozták. A múlttal szemben fejlődést csupán az a mozzanat jelentett, hogy a kisebbségvédelem rendszere a középeurópai államokat illetően kiemelkedett az államjogi szabályozás keretei közül s nemzetközi jelleget kapott. A hatalmi helyzet egyoldalú eltolódása