Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

A DUNAVÖLGY RENDEZÉSE 223 azonban ennek az egyébként igen helyes és örvendetes fejlődésnek is igen kétessé tette az értékét, amit bizonyít a kisebbségek által a Népszövetséghez juttatott peticiók özöne, vagyis az a tény, hogy a hatályos, illetőleg tényleg gyakorolt kisebbségvédelem a legtöbb esetben még a szerződések és törvények által biztosított mértéken is alul maradt. A kisebbségi, illetőleg békeszerződések tehát a hatalmi helyzet által illuzóriussá tett nemzetközi szabályozás előnyét leszámítva, a kisebbségvédelem terén négy fogyatékosságban szenvedtek : 1. lemondtak a politikai és háború előtti értelemben vett nemzetiségi kérdés rendezéséről, mert a népek önrendelkezési elvének érvényt nem szereztek ; 2. anyagi jogi értelemben a jogosultságok körét a nemzetiségi ellentétek által leginkább érintett volt monarchia területén alakult részben új, részben régi államokban megszűkítették ; 3. az így megszűkített kisebbségi jogok érvényesítését az alaki eljárás és jogérvényesítés szempontjából kielégítően nem rendezték, mert a kisebbségeknek, mint kollektív perbeli jogalanyoknak kezdeményező és perképviseleti jogát sem állami, sem államközi vonatkozásban nem biztosították s végül; 4. igen sok, nemzetközi és közjogi vonatkozásban de iure életbelépett jogszabályt sem hajtották végre, illetőleg azok alkalmazásánál a jogszabály imperatív rendelkezéseitől eltekintettek. Ha pedig mindezekhez hozzászámítjuk, hogy a reálpolitikai és hatalmi szempontokat éppen a béke megóvása érdekében szem elől nem téveszthető Népszövetség formális és pusztán jogi eljárás helyett a peticiók tekintetében kénytelen volt hatalmi érdekekre és presztízs szempontokra is figyelemmel lenni, úgy tiszta képet alkothatunk a manapság hatályos kisebbségvédelem felette relatív értékéről és az európai •— negyven millió főnyi — kisebbség nehéz helyzetéről, végül mindezeken felül még azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a nacionalizmus gondolata politikai és államjogi kereteit túllépve ma már gazdasági téren is fokozottan érvényesül s a minden európai államot terhelő gazdasági válság kihatásait nemzetiségi államokban elsősorban — akár fokozott adóterhek, akár kisajátítások vagy üzemi racionalizálások révén — a nemzetiségek vállára akarják áthárítani. Érvényesnek fogadhatjuk el Ottlik László ama megállapítását, hogy 15*