Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

A DUNAVÖLGY RENDEZÉSE 217 rövidlátó pártérdekből — nem igyekeznek olyan mohó sietséggel a vesztett háború összes «következményeit levonni» és a még mindig eredményesnek Ígérkező katonai ellenállást teljes egészében felszámolni. Doktriner felfogásuk és politikai járatlanságuk azonban meggátolta őket abban, hogy az előállott helyzetet tárgyilagosan felmérni tudják. A győztes nyugati hatalmak sikerében nem az ellenség, hanem a demokrácia győzelmét és térhódítását tudták csak meglátni és felfedezni. Nem számoltak azzal a politikai tétellel, hogy a teljes passzivitásból előálló helyzetet konkurrens népek mindig hajlandók fokozott aktivitás formájában kihasználni s így — különösen ebben a zavaros időben — a tettek a hirdetett elméletek és jelszavak rovására kész helyzetet teremthetnek különösen itt a Dunavölgyben, ahol egyes kis, de terjeszkedni szándékozó államoknak háborús szolgálataik miatt a szövetséges és társult hatalmak lekötelezettjeik voltak. A reálpolitika vastörvényeinek figyelmen kívül hagyása mellett tehát ebben a hatalmüag teljesen légüressé vált térben is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a hangoztatott elveknek és jelszavaknak, mint azoknak a politikai, de immár hatalmi síkon mozgó eseményeknek, amelyek törvényszerűen és logikusan nőttek ki a legyőzött népek paszszivitásából. A terjeszkedő s napról-napra újabb területeket hatalmuk alá vont új nacionalizmusokkal szemben csak a wilsoni elvek következetes hangoztatásával igyekeztek védekezni, s régi nemzetiségi pártokkal fennállott szoros kapcsolataik révén —• s főleg ezek jóhiszeműségét feltételezve — arra számítottak, hogy ez elvek gyakorlati alkalmazása nem fog elviselhetetlen, de főleg igazságtalanul súlyos terhet róni a legyőzött népek vállára. A monarchia katonai ellenállásának gyors felszámolása a forradalmi pártok e jóhiszemű, de felette tájékozatlan felfogásában lelte magyarázatát. Hiszen Wilson beszédeiben és üzeneteiben egy olyan új Középeurópa, de méginkább Dunavölgy tervét vázolta fel, amelynek első fogalmazványát tulajdonképpen még a mult században az emigráns Kossuth Lajos készítette el s amely így népszerű tudott lenni nemcsak a nemzeti igényeik által elsősorban érintett népek szemében, de Magyarországon is, ahol a nemzetiségi kérdés paritásos megoldásától jobb- és baloldalon egyaránt sokan várták Magyarország politikai és gazda-