Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 1-2. szám - A társadalom vezetői. (A vezető-kategóriák kérdése.)

8 DÉKÁNY ISTVÁN talajt . . . Vezérek hirtelen tűnnek fel, óriási seregekkel lendülnek előre Ázsia széles térségein. Szinte mágneses befolyást gyakorol az első hódító egyéniség ; lábai előtt földre borulnak, félistenként imádják, misztikus «személyi» varázsát érzik. Éppen nem mindenik vezér ilyen. A legtöbb pusztán toborzó erő, hatalmas tömeget •— valósággal mammut-Gefolgschaft — tart maga körül, ámde nem a maga szellemi erejével, sőt a tömegek lelke-érzülete üresen marad, nem lévén vezére «missziós típusú». Mutatja, hogy a tömeg könnyen széthull, mint még egy Attila után is a birodalma, melynek nem volt lelki cementje, csak konglomerátum volt. A tömeget személyhez kötötten csak pillanatnyi hatalom tartja össze, a hatalom bár félelmetes, csak külsőséges erő. Nem érdektelen lélektani probléma az, vájjon mi tart együtt egy ázsiai méretű, tarka összesereglést? Sajátos tényállás; 1. vannak esetek, midőn a tömeg azáltal remél érvényesülni, hogy minél tömegesebb1 és minél szélesebb hullámban mozog. Ha egy ily tömeg összesereglik valaki köré, — aki persze szakrális jelleget is vesz magára: Isten «küldötte», Isten «kardja»— voltakép a nagy összetartó és lökőerőt keresi valakiben. Ázsiai ez a típus, hiszen Ázsia széles térségeire való, — hol mindennemű néptörmelék össze tud seregleni — az uralom térszínéhez alkalmazkodó steppe-jellegű uralom ez. A vezér hódít, leigáz, zsákmányol. 2. Nemcsak a steppe térbeli lehetőségei — horizontális uralom — s a tarka összesereglés jellemző itt, hanem az a tömeg lelki alkata is : az összetartó erő, melyet a vezér sugall, a hódítás, a zsákmány reménye. Tömegremény gyullad fel, mint hatalmas prairi-tűz. A modern tömegmozgalmakban is van valami hasonló. Az ilyfajta «egoisztikus tömegremény» végigfut a síkság hullámzó népein, szédületes tömegereje van. Ezt megsejtik előre, ennek ellenállhatatlanságában hisznek, erősen reménykednek : íme, az összesereglés második főoka. A vezetés eszköze is jellemző : a rettegtetés. Nem a vezér az, aki rettegtetéssel hat (ez mellék1 Tüzetesebb vizsgálatok hiányában ma még csak kutatáshipotézisként szerepelhet az a gondolat, hogy az alsóbb társadalmi rétegek nagyobb szaporodása egy tudatalatti tendenciával függ össze : számmal győzni a kvalitás fölött. Egy ösztönhöz közel álló tömeglélektani beállítottság a «sokasodás» tendenciája, mely a magasabb képességek hiánya mellett az élet biztosítását szolgálhatja.