Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 1-2. szám - A társadalom vezetői. (A vezető-kategóriák kérdése.)

4 DÉKÁNY ISTVÁN éppen mert problémánk egyetemes, az egész társadalomszerkeezten végigvonuló. Az ellenkező kérdésfeltevés csak akkor lehetséges, ha a problémát eleve leszűkítjük, speciális térre vonatkoztatjuk. Lehet pl. karakterológiai vizsgálatot, egyénlélektani elemzést lefolytatni az dllamvezetökre, a politikusokra vonatkozólag ; a kép itt is igen gazdag és sokféle arcot mutató lesz.1 Ugyanez a kép nem fog találni egy mérnöki vállalat, avagy egy nevelőintézet vezetőjére, sem egy botanikai expedíció vezérére. Szociológiai szempontból szöges kérdésként kell felvetnünk a továbbkutatást lehetővé tevő szempontot: minő kategóriái vannak a vezetőnek. E kategória-probléma nem került felszínre. A vezetők jellemrajzát megkísérelhetjük az után, miután ismerjük a vezetökategóriákat. A mai társadalom széles köreiben több különnemű vezető két síkban található : horizontális síkban (az egymás mellett található, vezetőféleségek, felszínrekerülésük alapja szerint 2. fej.), másrészt vertikális síkban (a vezetői «fokozatok», 3. fej.). Más és más karakterológiai kép alakítható mindegyikről. A horizontális és vertikális vezetők kategoriális megkülönböztetése a célunk, nem pedig e kategóriák kitöltése, amely szükségképen későbbi feladat, s lényegesen túlmegy fejtegetésünk keretein.2 Különösen érdekel itt bennünket az, hogy a vezetőt mikép várja a közönség, minő jogalapot keres számára (a vezetői legitimáció kérdése),— ez a kérdés korunkban erős forrongásban van.3 Hasonlókép épp korunk mélyebben rejtőző, még nem tudatosult kérdése az, hogy 1 L. Kornis alapvető kutatásait : Az államférfi. 2 köt. 1934. 2 Cikkünk nem tanulmánynak, hanem felolvasásnak készült (a M. T.-tud. Társ. 1937 febrc 3-iki ülésén olvastatott fel) s csak annyit tárgyal, amennyi egy felolvasás keretébe bele volt illeszthető. 3 V. ö. Korunkra nézve : K. Thalheimer : Der Führergedanke. 1934. Ph. Kuhn : Die Führerfrage der Deutschen. 1933. H. Bechly : Die Führerfrage im neuen Deutschland. 1928. G. G. Kolbenheyer: Der Lebensstand der geistig Schaffenden u. das neue Deutschland. 1934. Harald von Helmersen: Der Untergang des altén Ritterstandes. 1932. M. v. Binzer : Die Führerauslese im Faschismus. 1929. (ism. Társ. tud. 1929.) stb. Az ilyfajta irodalom nem fontos, de jellegzetes szimptómákat tartalmaz. Már értékeket jelent : Moeller van der Bruck, Das dritte Reich. 1930. Avagy O. Spengler írásai (összegyűjtve) Politische Schriften. 1933.