Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 1-3. szám - Megjegyzések a szelekciós törvényhez

34 MÉSZÁROS KÁROLY tását követeli. Tekintsünk el attól is, hogy minden létszámapasztás során — az ötletszerűség, avagy épen az antiszelekció helyett — a szelekciós elv érvényrejuttatása elvi követelmény. Tekintsünk el továbbá attól a ténytől is, hogy a vitatott jogszabályok indítványozására törvény (1931 : XXVI. t.-c. 4. §.) utasította a kormányt. Ha pusztán elméletileg vizsgáljuk a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy a kormányt illető végrehajtó hatalomnak természetes és el sem engedhető része a végrehajtásra (közigazgatásra stb.) kiszemelt szervek és közegek állandó felügyelete, azok alkalmas voltának folytonos szemmeltartása, s ha alkalmatlanságuk kitűnik, a végrehajtó szervezetből való kizárása. Aki ezt tagadná, annak tagadnia kell a kormány felügyeleti és fegyelmi jogát és kötelességét általában. Mert mind e jog és kötelesség állandó folyománya a közegek kiszemelésére irányuló kormányfunkciónak s mint ilyen a végrehajtásra, vagyis a törvényben rejlő akarat megvalósulására vezető szervezési rendszabály. Ehhez képest nem is nóvum törvénytárunkban az 1934 : I. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezés. Evolúciós árnyalati különbség állapítható meg ezen rendelkezés és pl. az 1883 : XXX. t.-c. 36. §. utolsó bekezdésében — vagy az 1885 : XI. t.-c. 20. §. a) pontjában s vele kapcsolatosan az 1891. évi február 4-iki minisztertanácsi határozatban —, nemkülönben az 1912 : LXV. t.-c. 32. §-ában foglalt rendelkezések között. Alapja ugyanis mindeme jogszabályoknak az az igazolt feltevés, hogy vannak és lehetnek esetek, amikor az alkalmazott szolgálatának ellátására képtelennek bizonyul (az 1934. évi törvényünk a megkívánt kellékek hiánya miatt beállott alkalmatlanságot mond), anélkül, hogy orvosilag megállapítható testi vagy szellemi fogyatkozás fennforogna. Az ilyen alkalmazottnak a tényleges szolgálat kötelékében való megtartása — nyilvánvalóan — a szolgálatnak csak hátrányára válnék. Tehát már a felhívott régebbi jogszabályok is megadták a módot arra, hogy az ily alkalmazott nyugalomba helyezhető vagy végkielégíthető legyen. Árnyalati különbség továbbá a régi és az 1934. évi jogszabályok között, hogy a régi jogszabályok a szolgálatképtelenségnek mondott alkalmatlanság megállapítását — a különleges esetre