Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 1-3. szám - Megjegyzések a szelekciós törvényhez

MEGJEGYZÉSEK A SZELEKCIÓS TÖRVÉNYHEZ. Több, mint két év — gyorsan élő időnkben tehát elég hosszú idő — telt el az 1934 : I. t.-c. kihirdetése óta és a körülötte keletkezett nyugtalanságok, főleg nyugtalanítások csak nem ülnek el. 1. E mozgalmak pontosabban csak a törvény 2. §-ában foglalt, az alkalmazottak elbánás alá vonását módosító rendelkezések körül zajlanak. Azt a felhatalmazást ugyanis, hogy szabályszerű elbánás alá vonható az alkalmazott, ha a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom vagy egyéb, a hatályban álló szabályok szerint megkívánt kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el, — az alkalmazottak hajlandók, nem a természetes és szükséges szelekció eszközének, hanem általában úgy tekinteni, mint fejük felett függő Damokles-kardot. A pártpolitika pedig e felhatalmazás mögött politikumot keres és időnkint visszatér azon feltevés hangoztatására, hogy a kormány e felhatalmazást csupán avégből szerezte meg a törvényhozástól, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak táborát politikai célzatú nyomás alatt tarthassa és a neki nem tetsző alkalmazottakat a szolgálatból eltávolíthassa. Lényege az érvelésnek : senkit sem szabad büntetésből nyugalomba helyezni (1912 : LXV. t.-c. 31. §.), még kevésbbé lenne tehát szabad politikai nem-tetszésből. 2. Ami e feltevéseket illeti, azok törvényalkotási tekintetekből teljesen alapnélküliek. Tekintsünk el az ország jelenlegi szerencsétlen helyzetétől. Tekintsünk el attól a parancsoló szükségtől, mely államháztartásunk egyensúlyának biztosítását s evégből közigazgatásunk, igazságszolgáltatásunk kereteinek szűkítését — ahogy mondani szokás : közigazgatásunk és jogszolgáltatásunk egyszerűsítését —, tehát a személyzeti kiadások apaszTársadalomtudomány. 3