Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 1-3. szám - Alkat és közösség a szellemi életben

ALKAT ÉS KÖZÖSSÉG A SZELLEMI ÉLETBEN 31 megnevezéseiket (népmese, népballada) indokolta? Éppen ezért a magunk kétsíkú költészetfelfogásunknak, illetve szigorúan következetes végiggondolásának a szükségességét és igazi jelentőségét az érdekelt magyar mese-kutatás is talán éppen abból a tényből fogja legjobban megérezhetni, hogy mindezeket a kérdéseket Ortutay fel sem veti, illetve felvethetőségük nála nincsen előkészítve. Az t. i., amit ő is, itt-ott elejt, elsősorban az a helyes meglátás, hogy a mese (és a ballada) súlypontja a szóbeliségen túl, a megélésben és a megéletésben nyugszik («szenische Widergabe»), — láttuk — általában minden igazi szellemi termékre és speciálisan az összes költészetiekre illik. Az viszont, hogy (feltűnően : magyarázat nélkül) ezeket a jelenségeket olyanokként tekinti, amelyekben az aktív mesélőnek reprodukálása jellegzetesen elválaszthatatlan a produkálástól, a «mondás» a költéstől, — ez minden ú. n. «mythosra» is épúgy áll. Pedig ha még oly igaz is, hogy a gyakorlatban a mythos mint ilyen, nehezen választható el a mythikus mesétől és pl. Malinowski1 esetében el van hanyagolva a különbségtevés; ha igaz is, hogy mindenütt a világon a szerencsétlen vagy túlfeszített ember menekül a költészethez és az uitoto mythos épenúgy, mint a magyar népmese a komplexeksztatikus élet-állapot «poiesis»-ét, végeredményben egy kép, a jótékony hatására szorulva kívánja, —mégis csak világos, hogy elvben a mythos és a (tündér)mese nem-egyforma «day dream»-ek! (Arról nem is beszélve, hogy sem mythosban, sem mesében nincsen két egyforma eset, — amint erre minket a renaissance-szerű értékvalósítás tévhit voltának felismerése, illetőleg az alkat tényezőtől revival-szerüen meghatározott valóságos differenciálódási folyamatnak a természete megtanított — és egy-egy ilyen árnyalatnyalábot is legfeljebb az egyszerűség kedvéért szabad összefognunk.) A tipikus magyar népmese alaki, módbeli, eszközi, stb. feltételei annyira másféleképen dinamikusak és egy annyira más életszükségletnek annyira másféle megelégítései, hogy az osztályozási sík talaján a külön névnek megfelelő elméleti külön-tartást lehetetlen elmellőzni; aminek persze még nem 1 Myth in Primitive Psychology, 1926, I. fej. 11 kk., kül. 31 kk. : a Trobriand sziget lakói közös néven is — libwogwo-nak — nevezik a történeti elbeszéléseket, legendákat, népmeséket (hearsay-tales) stb.