Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 5. szám - A budapesti egyetemi settlement szociális kongresszusa

37« FIGYELŐ Az újságcikkek hatása alatt megindult sürgés-forgás csak sürgés­forgás maradt, ígértek minden jót a népnek, de már elmúlt nyolc hónapja és a bérleti kérdés gyökeres újjárendezése nem történt meg, sőt továbbra is tűzik ki az árveréseket és folyik a kilakol­tatás*.1 A kongresszus az előadottak kapcsán közös memorandu­mot intézett a kisbérlők érdekében Szeged városához s ebben kérték a bérek revíziójának azonnali keresztülvitelét és a végre­hajtások, valamint árverések haladéktalan beszüntetését. Meg­állapodás történt továbbá arra vonatkozólag is, hogy a sajtóban és egyesületi életükben mindaddig napirenden tartják e kérdést a kongresszuson résztvett egyesületek, míg az érdekelt törvény­hatóság valamilyen formában nem rendezi ezt az oly régen húzódó ügyet. E sajtókampányt a magyar cserkészférfiak hivatalos folyóirata, a «Fiatal Magyarság» kezdte meg legutóbbi számában egy igen energikus, de mégis reális keretek között mozgó cikk közreadásával a kongresszuson részt vett delegátuának tollából.2 A kongresszus egyik eredménye, hogy — talán elsőnek a magyar ifjúsági mozgalmak történetében — sikerült egy konkrét magyar nemzetpolitikai ügy kapcsán az egész jobboldali magyar ifjúság szervezeteinek közös megállapodását létrehozni, de talán még ennél is nagyobb eredménynek kell elkönyvel­nünk azt a másik határozatot, amely a munka folytatására állandó központi bizottságot szervezett. A kongresszus folya­mán előkerült hatalmas vita és határozatanyag ugyanis nem kerülhetett be — hatalmas terjedelménél fogva — a publikált határozati pontokba s ezek részletes kidolgozását későbbi idő­pontra halasztották, mikor is az érdekelt egyesületek szűkebb szakbizottságai fogják ezek végleges formáját meghatározni. A vita alkalmával ugyanis egyöntetűen elégtelennek és méltány­talannak jelentették ki a szociális nyomornak karitatív úton szándékolt enyhítését s megállapodtak abban, hogy pozitív javaslatokat fognak a nyomor intézményes megszüntetése érde­kében kidolgozni és egy esetleg később összehívandó «ifjúsági parlament)) plénuma elé terjeszteni. A felszólalások kapcsán 1 Tamás József: Szegedi levelek. (Prohászka füzetek I.) 2 Szilvássy Sándor : Kiállunk értük . . . ! (Fiatal Magyarság 1936. december hó.)

Next

/
Thumbnails
Contents