Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)
1936 / 5. szám - A budapesti egyetemi settlement szociális kongresszusa
FIGYELŐ 379 különben általános volt a panasz, hogy a sajtó — jobb és baloldali egyaránt — a legtöbb esetben elzárkózik szociális vonatkozású s konkrét esetekkel kapcsolatos közlemények publikálása elől, hogy a szociális és settlement munkát végezni szándékozó főiskolai szervezetek tagjai a hatóságok részéről nem találkoznak a szükséges és kívánatos megértéssel, hogy a magyar pedagógus-kar nem vállal irányító szerepet és aktív munkát e ma már felette időszerű és külföldön máris oly szép eredményeket elért mozgalmakban és az eredményes munkához feltétlenül megkívánt dologi és személyi szükségletek kielégítése tekintetében sem az államra, sem törvényhatóságainkra, sem társadalmunkra számítani nem lehet. A lezajlott kongresszus biztató reményt látszik nyújtani a tekintetben, hogy főiskolai ifjúságunk érdeklődésiránya és gondolkozásmódja korszerű átalakuláson megy át, hogy a háború utáni jelszó-mozgalmak befolyása alól kezd felszabadulni, hogy a komoly és reális társadalmi vagy nemzeti munkát ma már sokkal inkább a pozitív, mint a negatív elképzelések síkjában igyekszik feltalálni s fokozott érdeklődéssel fordul ama gazdasági és szociális problémák felé, amelyeket a háború előtti magyar társadalmi és politikai élet kiküszöbölt érdeklődési köréből. Látható volt, hogy a népi és szociális szempontokkal bővült új nemzetszemlélet ma már minden ifjúsági rétegre kiterjed. Térhódítását különben a kongresszus is meggyőzően dokumentálta, mikor a Turul Bajtársi Egyesületek által előterjesztett s általuk már részben megkezdett munkaszolgálat eszméje és intézménye mellett egyöntetűen állást foglalt, mikor követelte az iparos, munkás és mezőgazdasági rétegek ifjúságával való intenzív kapcsolat felvételét, mikor — az ország gazdasági, társadalmi és szociális adottságait felismerve — elsősorban ama óhajának adott kifejezést, hogy a gazdasági demokrácia szempontjai a jövőt tekintve politikai és társadalmi életünkben fokozottabb méltánylásra találjanak és a meginduló settlement-munka szociális munkakörével és célkitűzéseivel elsősorban arra törekedjék, hogy a jelenleg gazdasági, tehát kulturális vonatkozásban is nemzeti és emberi körön kívülélők nagy tömegét, a magyar népközösség egyetemébe és gondoskodásába vezesse. P. K. 2S*