Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 1-3. szám - Alkat és közösség a szellemi életben

ALKAT ÉS KÖZÖSSÉG A SZELLEMI ÉLETBEN. Az alant következők Joó Tibor egy könyvének1 és Ortutay Gyula két «Bevezetésének»2 olvasása közben, ellenökre kristályosodtak ki. Amikor ennek a ténynek meghagytam a nyomait, tudtam, hogy ez az eljárásmód olyanokat tesz egyes — sokakkal, sőt a legjóbbakkal is közös — gondolatmenetekért felelősekké, akiknél a hangsúly máson volt ; máson, aminek érdemes és kitűnő megvalósításáról ezen a helyen a térhiány szólanom sem hagy.3 De nagyon fontosnak és meglepően szimptomatikusnak találtam, hogy jóllehet ez a két fiatal tudós egykép és igen helyesen, túl van az átlagos és hamis evolúciós fejlődéselképzelésen, — mintha Joó mégis minden más életnyilvánulási módot egybemosni készülne egy inkább «politikaival», amely persze kevésbbé «él» ; Ortutay pedig époly feltűnően, nem tudná ellenmondás nélkül végső okokig vinni vissza, illetőleg elhatárolni a népmesék és balladák helyesen látott jellemvonásait. Remélem, okfejtéseim igazolni fognak és főleg meg tudják majd éreztetni, hogy az esetleges példáulvevés mennyire éppen e kitűnő munkák megbecsülését jelentette. r. Joó szerint, akinél ennek megállapítáca inkább tör felületre, a történeti életben mindig az időtlen normatív szellem hajtja a szubjektív szellemet, amely az örökkévaló ősideák tanulmányozásában elmerülve és ezek megértése szerint valósítja a maga 1 Bevezetés a szellemtörténetbe (Kultúra és Tudomány), Franklin, 19352 Buday—Ortutay, Székely Népballadák (= Sz. N.) Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, 1935. és Nyírségi és Rétközi Parasztmesék ( = Ny. R. P.), Kner, Gyoma, 19353 A munkákra magukra máshol, külön fogok visszatérni.