Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 139 A szerző az osztálynak inkább intézmény-, mint egyesülés-jellegét hangsúlyozza. Intézmény-jellege van olyan értelemben, hogy az osztály társadalmi elv, mely az egyéni állásfoglalást meghatározott formák közé szorítja. Ez a felfogás mindenesetre elismeri az osztályerő meglétét és jelentőségét a társadalomban, melynek osztályait meghatározhatatlanoknak tartja. A szerző szerint a társadalmi osztályok megbízható, jellemvonásainak kutatása eredménnyel nem biztató kísérlet. Christopher Dawson: A vallás previziója. (1933 októberében a genfi nemzetközi szociológiai, kongresszuson tartott előadás.) Nincs kultúra valamilyen vallás vagy quasi, vallásos alap nélkül. A vallásos alap megszűnése a társadalom felbomlásához és a kultúra pusztulásához vezet. Az európai kultúra elvilágiasodásának végső fokához közeledik és a következő két alternatívával áU szemben : 1. A nyugati kultúra teljeselvüágiasodását nyomon követheti fokozatos pusztulása és azoknak az ázsiai tradicionális vallási kultúráknak feltámadása, melyeket az európai világuralom átmenetüeg elnyomott. A modern Európa vezető szerepe hasonlít az ókori római birodaloméhoz : igazi kultúrán alapszik, de egyben imperializmus, mely kiterjedését a hadi tudományokban és a mechanikus szervezetben való fölényének köszönheti. Nagy anyagi fejlődés, külső egyformaság, mely azonban nagy ellentétek takarója. Amint ez imperialista szervezet eredeti társadalmi magja gyöngül, vagy pusztul, a látszólag megszűnt, de valójában csak szunnyadó kulturális hagyományok föltámadnak. így az egész kulturális helyzet nagyon gyorsan megváltozhat ik minden pozitív új tényező közbejötte nélkül. A civilizáció homlokzatvakolata letöredezett és láthatóvá váltak a szerkezetében levő ellentétek. 2. Másrészt lehetséges, hogy az elvüágiasodás folyamatát megakasztja vagy visszafordítja egy új, vagy egy, a kultúrával valamikor kapcsolatban volt régi vallás feltűnése, illetőleg feltámadása. Ez utóbbi lehetőséget rendesen összeférhetetlennek tartják a haladás törvényével, melyet sok elméleti szociológus igazoltnak fogadott el. De mégsem lehetetlen. Ezt Kína történetéből is látjuk. Ez az ország stabüitását a konfuciusi hagyomány sorozatos megújulásának köszönheti. A fejlődés e formája alig várható olyan hagyománytalan civilizációban, mint amilyen a nyugateurópai. De másrészt Európa történelmi vallása, a kereszténység már megmutatta, hogy tud alkalmazkodni különböző kultúrális viszonyokhoz. Lehet-e a kilencedik század bizánci és a tizenhetedik század bárok kultúrájánál egymástól elütőbb kultúrákat gondolni! És mégis mind a kettő keresztény volt; bár vallásosságuk nagyon különböző társadalmi és esztétikai formákban fejeződött ki, a theológiai azonosság nem lehet kétséges. Hogy a kereszténység az európai kultúrális hagyományok jövő fejlődésében milyen társadalmi kifejezést találhat, erre ma nem lehet feleletet adni. Janson Vilmos.