Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

138 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE U. ott 1934 január. — T. H. Marschall: Social class — a preliminary analysis. (Társadahui osztály. Alapvető elemzés.) A társadalmi osztály fogalmának vizsgálásában két végleges elv áll egymással szemben. Az egyik szerint nincs osztály, minthogy az osztályok nehezen ismerhetők fel; a másik szerint végtelen sok osztály van, minthogy az osztályozásnak igen sok alapja lehet. A részletkutatás munkájának megkönnyítéséhez akar megvilágítással szolgálni e tanulmány. Az elemzés tárgyának mindenekelőtt három tulajdonságát állapítja meg. 1. A társadalmi osztály fogalma rangszervezeti rétegződést jelent, nem vízszintes, hanem függőleges irányú társadalmi tagozódást. 2. A rangszervezet egyes rétegei közt a viszony nem természetes különbségeken alapul. 3. Az osztályokban van bizonyos állandóság, úgyhogy az egyes osztályokhoz tartozó egyedek az osztályban maradnak (ellentétben pl. a korosztállyal, melyek között automatikus mozgás van). Ha társadalmi osztályra, mint tagjainak hasonlóságán alapuló csoportra gondolunk, inkább a hasonló esélyekkel rendelkező, mint külső vagy belső tulajdonságokban hasonló egyedek csoportját értjük rajta. A társadalmi osztály lényege abban a módban van, ahogy az egyént társai kezelik s nem a képességekben vagy bizonyos birtoklásokban, melyek a kezelésmódnak tulajdonképeni okai. E felfogás elveti azt az objektív elméletet, mely szerint meghatározott kritériumok (foglalkozás, vagyon) mutatják meg a társadalmi osztályt, de elveti azt a szubjektív elméletet is, mely szerint az ember ahhoz az osztályhoz tartozik, melynek osztályöntudatában osztozik. Az osztály objektivitása azokban a társadalmi viszonyokban van, melyeket teremt és nem a megkülönböztető kritériumokban, szubjektivitása pedig a kölcsönös megismerés szükségében. A társadalmi kötelékek különbségeken vagy hasonlóságokon alapulnak. Az előbbiek a kölcsönös segítés lehetőségét teremtik meg, az utóbbiak a közös érdek felismeréséhez vezetnek. A társadalmi osztálynak mégis inkább alapja az egyező attitűd, mint az érdekek azonossága. Az osztály az egyén társadalmi személyiségének származéka. Minden egyed tükrözi osztálya sokvonású képét. Osztályához való hűsége hűség önmagához. Az osztálytudat rokon a nemzeti tudattal, de míg ez utóbbi nem választható el a személyiségtől, mint pl. a vallás, foglalkozás stb., az osztályhelyzet s ezzel az osztálytudat változható. Az osztályok meghatározására nem elég néhány jellemző tulajdonság felsorolása. A legszembeszökőbb objektív kritériumoknak felsorolása is csak lehetséges és nem valóságos csoportosulásokat mutat. A jellemzőnek tartott sajátságok közül egyesek hiányozhatnak az osztályhoz tartozó egyedekből. A szociológia az osztály fogalmának elemzésénél nem is arra figyel, hogy bizonyos sajátságok milyen arányban tulajdonai az osztály tagjainak, hanem inkább az osztályok közti viszonyokra és az így előálló osztályattitüdre.