Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 129 zőbb feltételeket igyekszik biztosítani, támogatja az életképes és közérdeket szolgáló magánkezdeményezést (egészséges protekcionizmus) s végül az életképtelen, vagy közérdekellenes magántevékenységet kiküszöböli a közgazdasági életből. A korporatív állam közgazdasági tevékenységének legsajátosabb szerve a korporáció, amely mint állami orgánum arra hivatott, hogy állandó kapcsolatot teremtsen valamely foglalkozási ág munkaadói- és munkavállalói-szervezetei közt. Az egyes érdekcsoportok részérdekeit összeegyezteti és azokat a közérdek szempontjából felülbírálja. A testületi érdekek azután az állami orgánum szűrőjén keresztül jutva, az államhatalom segítségével érvényesülnek a gazdasági életben. Biagi fejtegetéseinek végső konklúzióját a következőkben foglalhatjuk össze : A liberális állam a történetileg megokolt szakszervezeti mozgalommal szemben a legjobb esetben érdektelenségét nyilvánította ki, sőt sok esetben elnyomta azt, s így a mozgalom politikai térre csapva át, a parlamenti demokrácia eszközeivel (szociáldemokrácia), vagy forradalom útján (kommunizmus) igyekszik a politikai hatalmat magához ragadni és érdekeit az állami akarat segítségével érvényre juttatni. Ezzel szemben a korporatív államban — úgy, amint annak gondolata Mussolini zsenijében megfogamzott és a fasiszta forradalom által megvalósuláshoz jut — az állam önként ad módot nemcsak a munkásságnak, hanem minden termelő csoportnak arra, hogy érdekeinek védelme céljából szaktestületeket alakítson s e szaktestületek az általuk képviselt termelőcsoportok érdekeit az állami összekötő szervek, a korporációk útján és annak segítségével érvényesítik. Biagi szerint tehát a korporatív állam eszméje vezet el egyedül egy tökéletes, szervezett és centralizált demokrácia megvalósulásához, amelyben a nemzet egyetemes érdekét tartva első sorban szem előtt, minden termelő csoport a szuverenitás közvetlen részesévé válik. U. OTT : 1933 december 1. Maurizio Maraviglia: La Corporazione nello Stato unitario. (A korporáció az egységes államban.) A fasizmus, miután az állami életben és politikában szakított a liberalizmussal, a közgazdasági élet terén is szakít a liberális elvekkel és a korporatív közgazdasági politikát kívánja érvényre juttatni. Ezt jelentette ki Mussolini 1933 novemberében, a Korporációk Nemzeti Tanácsában tartott nevezetes beszédében. A szerző ehhez a beszédhez fűződő fejtegetéseiben azt vizsgálja, hogy a fasizmus által inaugurált korporatív közgazdasági politika müyen új tevékenységi körrel bővíti az állam eddigi feladatkörét s hogy az új feladat elvégzésére hivatott szervek miképen illeszkednek bele a törvényhozó és végrehajtó hatalom eddigi intézményei közé. Társadalomtudomány. 9