Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen 1933. 31 l., 8°. [könyvismertetés]

I24 KÖNYVISMERTETÉSEK birkanyáj)) gyűlölete, amelyet valódi vagy vélt érdekellentét vált ki. A közép­korban a valláskülönbség, az újkorban a nemzeti és faj biológiai gondolat, legújabban a gazdasági ellentét. Vámbéryből hiányzik az objektiv vizs­gálódó nyugalma s így nyilatkozata sajnálatos ellentmondásokba fut vagy rabulisztikába téved. Előbb kigúnyolja a fajelméletet, amely különbséget tesz zsidók és nemzsidók között, állítja, hogy nincs külön zsidó jelleg, azután merész logikai kanyarulattal azt mondja : «Ha az antiszemitizmus­nak nincsenek is reális érvei, mégis vannak reális okai». Megleckézteti a zsi­dókat, miért uszítják magukra a népeket «nemzeti önhittséggé torzult nem­zeti öntudatukkal)), miért különülnek el ma is, mint a gettóban? Vámbéry igazságtalan gyanúsításnak tartja, hogy a zsidók kozmopoliták volnának, viszont megleckézteti azokat a zsidókat, akik a befogadó nép nacionaliz­musát próbálják követni. Aztán megfeledkezve, hogy két lappal előbb (19. old.) még fennen hirdette, hogy «a földjáradék és tőkekamat között sem vallási, sem faji különbség nincs», kifejti, hogy a hitlerizmus a zsidó tőke elleni uszítással a keresztény tőkét akarja biztosítani. Szóváteszi a zsidók ellen tehető «esztétikai kifogásokat)) is, amelyek szerinte még ma is gettócsökevények. A zsidó összetartás, szerinte, merő előítélet. Levatich László szerint a gazdaságilag háttérbe szorult magyarság csak nemzetközi szövetkezéssel oldhatja meg a zsidókérdést. Palesztina szük, helyette Madagaszkárt ajánlja zsidó államterületül. Európa árja és turáni népei egykor törvényhozás útján fogják a lényegében mindenütt azonos zsidókérdést egységesen megoldani. Bajcsi-Zsilinszky Endre inkább a német kérdésről nyilatkozik. Lendületes Kühnelt-Ledditihn Eriknek az aktivista katholikusok állás­pontját leszögező nyilatkozata. Vallástörténeti perspektívába állítja a kér­dést. A zsidók elszalasztották a Messiást, és várnak makacsul, kétkedve és szomorúan. Ez a tragikumuk. Közben a kereszténység hatása alá kerül­tek s a főkülönbségek megszűntek, azonban úgy, hogy nincs benne köszö­net. A szellem és anyag kibékülése materializmust szült. A türelem átvétele liberalizmusra, a felebaráti szeretet hangsúlyozása szocializmusra veze­tett, a kiválasztott nép gondolatának elejtése pedig internacionalizmusra. Vagyis szerepcsere történt: a zsidók krisztusnélküli keresztény egyháza lett a krisztusi életelvek hangoztat ója, az egyház pedig a halott lelkek temploma lett. A zsidók lefoglaltak minden keresztény ideált. Ebben rejlik Kelet-Európa kereszténységének tragikuma. A zsidók azonban a pacifizmus, a humanizmus, a liberalizmus és az internacionalizmus jelszavainál maradtak s ezek inkább fajvédő fegyverek a kezükben, semmint komoly programm. A krisztusnélküli ecclesia judaica a Corpus nélkül az Anima-t sem tudja megtagadni. Konklúzió: nyájas invitálás a katholikus egyházba. A kálvinista hozzászólók közül Sebestyén Jenő a moralitás mérlegére helyezi a zsidóságot. Érdekes a zsidó amoralitás és egocentrizmus elemzése.

Next

/
Thumbnails
Contents