Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen 1933. 31 l., 8°. [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 125 A zsidó szellemiség szükségképen keresztényellenes életstílust és életfilozófiát termelt ki s ebben áll a zsidóveszedelem lényege. Máthé Elek a sajtózsidók szerepét vizsgálja. Ideálja a zsidós, angol stílusú zsurnalisztika. Elítéli azokat, akik itt zsidómentes sajtót próbáltak teremteni. Igaz ugyan, hogy a magyarság céljait nem tudja megérteni a zsidóság, de azért <aiem volna magyar gondolkodásra valló cselekedet)) kikergetni őket az újságírásból. Milotay István rámutat a kérdés lényegére, a zsidók kétarcúságára. A zsidóságot akkor sem tudtuk volna asszimilálni, ha 1848-ban bezártuk volna előttük a galíciai kapukat. A gazdasági uralomhoz jutott s így politikailag is megerősödött zsidóság leveti az álarcot. Nem akar többé hasonulni, hanem a maga öncélú világát akarja élni. A pénz, a társadalmi befolyás meghozta biztonságérzetét s a ma már irodalomban és művészetben is kifejeződő öntudatot, a zsidó nacionalizmust. Berkes József a zsidó lélek rajzát írta meg. Bernát István megmagyarázza a zsidók gazdasági sikereit, hatalomrajutását, de a liberalizmus-kapitalizmus napja lealkonyodóban van s ezzel a zsidó hegemónia is lehanyatlik. Ravasz László szerint a megoldás útja a misszió. Pompás és becses megfigyeléseket közöl a kitérők lelkületéről. A lelki átalakulás igen ritka, pedig csak ez értékes. A missziót a cionizmusnak kell kiegészíteni, mert a sikeres misszió a kereszténnyé lett zsidók nemzeti államba tömörülése zsidóországban. Ez azonban messze van, ehhez önmagát vádló és vezeklő zsidóságra volna előbb szükség. Aki nem érzi ennek szükségét, vegye a vándorbotot és Ahasvér-útján menjen tovább. S—y. A telepítés. A Magyar Gazdaszövetség szakértekezlete. Budapest, 1934- — 350 L A Magyar Gazdaszövetség 1933 május és június havában, majd december 18-án nagy gonddal előkészített ankétet tartott a telepítés kérdésében. A szakértekezletet, amelyen többnyire a kérdés iránt érdeklődő Albrecht főherceg elnökölt, Ihrig Károly szövetségi igazgató szervezte meg. A szakértők előadásait nagy érdeklődés kísérte, jeléül annak, hogy a magyar agrárszegénység lehetetlen helyzete már kezdi megmozdítani szellemi életünk javának lelkiismeretét. Sajnos, a szép, értékes gondolatoknak s nem egy fontos részletkérdést tisztázó javaslatoknak ezúttal sem lesz reális eredménye, mert az ankéten sem a pénzügyi megoldás lehetősége, sem az áldozatok árán is segíteni akarás szelleme nem mutatkozott. így az értekezlet a jószándékú megnyilatkozások közé került s haszna nem több, mint hogy hozzájárul egy talán mégis megszülető földreformakció helyesebb megoldásához. A Gazdaszövetség kiadványa pontos naplója az értekezletnek. P. P.