Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen 1933. 31 l., 8°. [könyvismertetés]

KÖNVISMERTETÉSEK 123 hatalma, a tekintély elve a családban és a társadalomban, a politikai élet, a népoktatás szükségessége, az ember szerepe a világban, munka, gazdagság, boldogság, barátság, a tudományok, az emberi megismerés. A társadalom gazdasági jelenségeit szintén több tanulmány tárgyalja. Egy falu gazdasági struktúrájáról kimutatva, hogy a gazdasági funkciók formái mily szorosan összefüggenek a társadalom egyéb jelenségeivel. Másik a parasztgazdák költségvetéseivel foglalkozik egy fogarasmegyei falu 34 háztartásának költségvetése alapján. (A 3 ha. aluli birtokok majdnem kétszeresét hozzák a 10 ha. felüli birtokok jövedelmének.) Ezután gazdag etnográfiai és folklorisztikai anyag következik mindenkor szociológiai szempontok szerint ismertetve. Jogszociológiai tanulmány is van : egy falu birtokjogi viszonyairól és a román törvények hatásáról. Egy dolgozat a politikai hatalom alakulását vizsgálja, többen pedig a falu társadalmi rétegeződését, a faluban élő társas egységeket (cigányok, nagy gazdaság) tanulmányozták. Igen érdekes az az alapos tanulmány, amelyben Cornova falu városiasodásának folyamata bontakozik ki előttünk. A román falumonográfiák után részint európai szociális kérdésekről, részint elméleti problémákról szóló dolgozatokat találunk a román szociális intézet hatalmas kiadványában. Lükő Gábor. A NAGY PER. A magyar református diákok «Soli Deo Gloria» szövetségének körkérdése a zsidókérdésről. Budapest, 1933. 110 lap. A Szövetség tényekkel szembenéző, bátor, őszinte nyilatkozatot kért az ellentétes álláspontok képviselőitől, hogy megtudja, «mi az igazság». Kiss Arnold főrabbi a zsidókérdés gyökerét abban látja, hogy a zsidóság «vérébe jegyzett feladatot», elkötelezettséget érez kiválasztottsága, külön hivatása megőrzésére. Vallásos érzésből is, azért is, mert külön haza, nyelv és szokások nélkül is él benne a vágy, hogy megőrizze halhatatlan lényét, megvalósítsa örök álmát : az egységbe forradó emberiséget. Mert «az emberiség jövője a zsidóság személy szerinti való feladata)). Az igazi zsidó átérzi ősei sorsát, büszke rá, hogy Júdea királyainak vére kereng ereiben, érzi a zsidó-sors tragikumát. «Sokan közülök hit nélkül cserélnek hitet s a józan megalkuvás lélektelenségével akarnak megoldani olyan kérdést, amely lényegében azért nem szorul megoldásra, mert eleve elrendeltetése azt már régen, bölcsője napjától megoldotta ; megoldhat a hitéből kivetkező zsidó materiális, exisztenciális kérdést, de lelki problémát nem bogoz ki, mert egyes kivételektől eltekintve, a legtöbb esetben mérleg vezeti az elszakadás útjára.» Még nem mondották ki utolsó szavukat a világ történetében, idézi a főrabbi Achad Haam zsidó bölcs szavát. Vámbéry Rusztem nem ilyen őszinte. Az antiszemitizmus a "korlátolt