Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - A FELVIDÉKI MAGYARSÁG VÁLSÁGA

FIGYELŐ 81 Csonkaországi szemléletünknek azonban van még egy másik hibája s : mindent a jelen politikai szemszögéből ítélünk meg. Ne feledjük, hogy az elszakított területeken most van kialakulóban az állam gyámkodásától és támogatásától független magyar értelmiségi osztály, mely határainkon belül manapság is ismeretlen. Egy fiatal, ezer akadállyal küzdő mozgalom pedig kezdeti stádiumában nem lehet ment minden hibától. A mozgalom sok esetben kisebb-nagyobb kilengéseket vagy tévedéseket mutat, de idővel szilárd egyensúlyi helyzetbe fog jutni. A szabad pályákon elhelyezkedett, saját lábán álló független magyar értelmiségi osztály lassú kialakulása jövőnk szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű, mint egy-két «sikerült választás*) vagy genfi kisebbségi petíció. Ez alapot nyújt arra, hogy kedvezőbb időkben, ha jogaink érvényesítésére sor kerül, kellő nyomatékkal tudjunk fellépni, mert — politikai állásfoglalásoktól függetlenül —'számunkra a legnagyobb értéket mégis a magyar nyelv megőrzése jelenti. Kisebbségi ifjúságunk mind Erdélyben, mind a Felvidéken megértette a reális élet parancsszavát. Kisebbségi arányszámát úgy minőségileg, mint mennyiségileg meghaladóan vette ki részét a főiskolai stúdiumokból s ez által biztosította azt a szellemi utánpótlást, mely további kisebbségi küzdelmeinknek nélkülözhetetlen alapfeltétele.1 A kisebbségi életben jelentkező eszmék vagy mozgalmak értékét nagyobb történeti távlatba állítottan kell megállapítanunk. Az így gyakorolt kritika és bírálat kisebbségeinkre sohasem lehet sérelmes, sőt a kívülálló szemlélő tárgyilagosabb megítélése miatt egyenesen gyümölcsöző. Semetkay József «A csehszlovákiai magyar ifjúsági) c. értékes kis füzetét2 például a felvidéki folyóiratok is nagy megértéssel fogadták. A Felvidék mai magyar kisebbségi közéletét minden vonatkozásban a széttagoltság és koncentráció teljes hiánya jellemzi. Mind politikai és társadalmi, mind irodalmi és gazdasági téren egymással szemben álló párttöredékek vívják egymás ellen kérlelhetetlen csatájukat. Az egyöntetűség hiánya az idősebbek aktivitását is gátolta, de végzetes súllyal nehezedik rá az új nemzedék soraira is. Politikai, felekezeti, irodalmi és gazdasági szempontok tömege aprózza fel a fiatalság arcvonalát s teszi őket kisebbségi vonatkozásban egyre inkább inaktívvá és improduktívvá. A Felvidék eme fogyatkozását mélyebb — a talajban gyökeredző — okok szinte kikerülhetetlenül hozták felszínre. Ezek különösen akkor 1 L. erre vonatkozóan Asztalos Miklós : A holnapi Erdély c. cikkét (Magyar Szemle 51. szám) és a Prágai Magyar Akadémikusok Köre évkönyvét. (Prága-Kassa, 1931—1932. év 272. old.) 2 Különlenyomat a salgótarjáni reálgimnázium 1931—32. évi értesítőjéből. (Turul-nyomda, Salgótarján.) Társadalomtudomány. 6