Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK 51 a városi elemnél sokkalta türelmesebb, de azért munkanélkülisége sem kiterjedtséget, sem a munkanélküli tömeg elhagyottságának, nélkülözései­nek fokát tekintve nem kevésbbé ijesztő, mint a városi munkanélküliség. Az igaz, hogy az őstermelő népességnek kisebb hányada az alkalmazott, mint az iparos vagy kereskedő népességnek, következésképpen a munka­nélküliség, mely az alkalmazottakat sújtja elsősorban, az őstermelés körében nem látszik olyan komoly problémának, mint az ipari pangás okozta munkanélküliség. Magyarországon az őstermelő népesség fele önálló, a többi foglalkozási ágak népének azonban csak egy harmada. Mégis annak a 4*5 milliós tömegnek, amely az alkalmazottak mindenféle fajtáját és a birtoktalan földműveseket és agrármunkásság egészét felöleli, csaknem a fele tartozik az őstermelés körébe.1 Az 1920. évi népszámlálás szerint Magyarországon az őstermelésben is éppenúgy két és egynegyedmillió körül volt a mezőgazdasági birtoktalan nép fejszáma, mint a többi foglalkozási ágakban az alkalmazottaké és munkásoké. Ezek a számok szabják meg Magyarországon a munkanélküliség problémájának keretét, a kérdés tehát az, hogy ebből a tömegből milyen részt tett munkanélkülivé a társadalom gazdasági válsága, hogyan hatott az egyidejűleg megnövekedett élettartam s a háború előtt született nemzedék utolsó tíz évnyi csoportjának a munka­keresők sorában való megjelenése. A mezőgazdaság állandó és ideiglenes alkalmazottainak tömege 1920-ban a következő csoportokra oszlott: Kereső Eltartott Együtt férfi nő férfi nő Tisztviselő 5.912 185 2.849 7.090 15.836 Művezető, előmunkás 722 2 — — 724 Segédmunkás, napszámos .... 502.001 253.627 236.497 542.923 1,535.048 Ezek közül 16 éven aluli .. 50.533 36.547 — — — Gazdasági cseléd, szolga 226.147 6.149 116.025 261.950 610.271 Összesen: 734.582 259.963 355.731 811.963 2,161.879 A birtoktalan őstermelők 2-2 millió főnyi tömegéből 1920-ban kereken egymillió fő volt a kereső. Ennek egynegyedrésze mezőgazdasági cseléd, vagyis olyan munkáselem, amely tartós, rendesen egy évre szóló szerződés­sel volt munkahelyéhez lekötve, háromnegyedrésze pedig szabad munkás, minden szerződéses biztosíték nélkül. Mily jelentékeny néprétegről van itt szó, mutatja, hogy a mezőgazdaság birtoktalan népe a hozzátartozókkal 1 Az önállóak, segítő és eltartott családtagjaik száma 1920-ban az őster­melésben 2,259.200, a többi foglalkozás körében 1,206.000 volt. Az alkalmazot­tak és birtoktalanok száma volt az őstermelésben 2,189.900, a többi foglal­kozási ágban 2,325.100. Tehát száz önállóra az őstermelésben 97, a többi fog­lalkozás körében 184 alkalmazott, munkás esett. A birtoktalan és bérmunkájá­ból élő alkalmazott, munkás népesség egész tömegének 48-4%-a tartozott az agrárkörbe. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents