Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

52 MÓRICZ MIKLÓS együtt tíz évvel ezelőtt az ország népességének 27%-át tette. E néprétegnél száz keresőre 118 eltartott esett, míg az őstermelés többi csoportjaiban csak 102. A mezőgazdasági munkásság két különálló és egymástól eltérő jellegű alcsoportra tagolódik, mégpedig a gazdasági munkások és a gazdasági cselédek csoportjára. A gazdasági cselédséget a férfikeresők nagy száma és a női keresők hiánya jellemzi. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a birtokosok nem igen szerződtetnek női gazdasági cselédeket, a cselédség munkabíró nőtagjai tehát a gazdasági munkások sorában szerepelnek. A gazdasági munkások csoportjában talált nagyszámú női keresőnek ennélfogva elég nagy hányada a gazdasági cselédség csoportjához tartozik. Családi viszonyok. A kereső cselédek és munkások családi viszonyait a következő adatokban ismertetjük (1920. évi adatok) : A keresők száma ezrekben nőtlen hajadon 0/0 házas 0/0 özv. 0/0 elv. 0/0 össz. 0/0 Gazd. munkás, férfi . . 183-5 37-0 291-2 58-6 20-3 4-1 1-3 0-3 496-3 ioo-o « « nő ... . 129-9 51-3 70-0 27-8 51-3 20-3 1-4 o-6 252-6 ioo-o « cseléd, férfi.... 90-0 41-2 121-4 55*3 7'2 3"3 °'4 °'2 219-0 ioo-o « « nö .... 3-8 63-3 1-3 2i-2 0*9 15-1 o-o 0-4 6-o ioo-o A házas, özvegy, elvált férfiak, az özvegy és az elvált nők számából úgylátszik, hogy itt mintegy 490.000 családról van szó ; a mezőgazdasági «szegénység» két és egynegyedmilliónyi tömege ebben a családi kötelékben helyezkedik el. Magyarországon az őstermelésben csak egészen kis töredéket tesz azoknak a férfiaknak száma, akik huszonötödik életévük után nem házasodnak meg, azok a házas nők tehát, akik e csoportban szerepelnek, nem növelik a családok számát, a nőtlenek pedig ugyanezekből a családokból kerülnek ki, mert a falusi legény nem költözik külön szüleitől, amíg meg nem házasodik. Ezek az adatok megmutatják azt is, hogy a férfinép munkabíró korba kerültétől kezdve szüntelenül dolgozik, a női családtagok ellenben csak addig, amíg férjhez nem mennek. A férjhezmenetel a gazdasági munkásság sorában is a házimunka átvételét jelenti az asszonyra nézve s csak az eseteknek kisebb részében fordul elő, hogy mindkét házastárs külső, fizetett munkával keresi kenyerét. Az özvegy nők száma a keresők között két és félszerese az özvegy férfiakénak, holott az összes népességben száz özvegy férfira 360 özvegy nő esik. Ebből látható, hogy az özvegy asszonyok még e néprétegben is elég nagy részben maradnak a családokban, otthoni munka végzésére, s nem kénytelenek ugyanúgy pénzzel fizetett munkát keresni, mint a férfiak. A magyar mezőgazdasági munkásnép családi szerkezete tehát átlagban véve olyan, hogy a négytagú családból ketten keresnek, egy, a feleség otthoni munkát végez és egy a teljesen eltartásra szoruló családtag. Egy keresőre átlagban véve egy eltartott esik.