Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 3-4. szám - Bary József emlékiratai: A tiszaeszlári bűnper. Budapest, 1933 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 339 Az igazságnak nem volt szabad kikerülnie . . . Keserű és fájdalmas csalódás lehetett ez egy pályája kezdetén álló és hivatásáról ideálisan gondolkozó, fiatal bíró lelkében. Ámde az adott viszonyok között talán így volt a helyes, a célszerű, az észszerű, ezt követelték : az ország nyugalma, gazdasági és külpolitikai érdeke. A bírónak azért minden csalódáson keresztül sem szabad hitét elveszteni az igazságban s nem szabad egy hajszálnyira sem letérni arról az útról, amelynek jelzőtáblája a «Fiat justitia» jelmondatát hirdeti. Az államot nem a bírák kormányozzák, hanem az államférfiak. És ha az igazság összeütközésbe kerül az államérdekkel, ám érvényesüljön a «salus reipublicae», leplezzék el az igazságot saját felelősségükre az államférfiak és számoljanak érte saját lelkiismeretük és a történelem ítélőszéke előtt» ... Z. D. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNYI INTÉZET KIADVÁNYAI. 1. Mártonffy Károly: A szabatos törvény. A kiadvány 5. sz. 108 oldal. 2. Martonyi János: A közigazgatási bíráskodás és legújabbkori fejlődése. A kiadvány 8. sz. 80 lap. 3. Göbel József: A közigazgatás dologi szükségleteinek gazdaságos kielégítése. Anyagbeszerzés. A kiadvány 12. sz. A Magyary Zoltán professzor igazgatásával működő Közigazgatástudományi Intézet gyors egymásutánba bocsátja közre jól megválasztott tárgyú kiadványait. Mártonffy munkája igen becses összefoglalása azoknak az ismereteknek, amelyek a jogszabályok revíziójára, kodifikációjára és kompilációjára vonatkozólag hazai és a legfontosabb külföldi jogalkotó és jogszabályrendező munkálatoknál alkalmazást nyertek. A szerző maga is gyakorlati munkása a közigazgat ás jogi racionalizálásnak és kodifikálásnak. Ismeri e kérdés gazdag irodalmát és kitűnő érzékkel igyekszik szolgálni azt az érdeket, amely a jogszabályok immár beláthatatlan erdejének átvilágításához, útvesztőinek kiküszöböléséhez s általában a szabatos, világos, valamely kérdést szervesen, egységesen és kimerítően rendező jogszabályalkotáshoz fűződik. A szerző egészséges felfogását jellemzi, hogy egyik jegyzetében idézi Morus Tamás e sorait : «Utopiának kevés törvénye van, mert olyan az alkotmánya, hogy nincs is sok törvényre szüksége. Polgárai elítélik azokat a nemzeteket, amelyeknek törvényei és törvénymagyarázatai sok kötetre nőnek, úgyhogy azokat nem is olvashatja és nem is értheti meg minden alattvaló. Nincs köztük ügyvéd, minden polgár járatos a törvényekben.)) Érdekes adata, hogy az új svájci polgári törvénykönyvből minden nagykorú férfi kapott egy ingyenpéldányt, továbbá az, hogy V. Keresztély dán király 1683-ban kiadott törvénykönyvének egy zsebkiadását egy angol utazó minden földműves házánál megtalálta.