Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 3-4. szám - Az Erdélyi Férfiak Egyesületének revíziós kiadványai. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1933 [könyvismertetés]

328 KÖNYVISMERTETÉSEK tani, Szász Béla pedig egy összetört cserép széthullott darabjait kívánja újból összedrótozni, mégis az az érzésünk, hogy a történelmi fejlődés belátható időn belül nem fog olyan vargabetűt csinálni, hogy visszatérjen az 1918 előtti állapothoz. Véleményünk szerint Szász Béla túlságosan erős összetevőknek gondolja a gazdasági tényezőket, amelyek félretolásával pedig a világtörténelem nem egy hosszantartó fejezete részére változott meg már Európa térképe. A történelmi Magyarország területileg és lakosainak számát is tekintve, kielégítő, sőt kitűnő keret egy középállam számára, amelyben a magyarság történelmi elhivatottsága, államszervező ereje, kulturális fejlettsége, de lélekszáma szerint is vezetőszerepre hivatott. Biztosak lehetünk abban, hogy az új magyar politika meg is fogja találni a módját a Kárpát-medence olyan rendezésére, amelyben tótok, rutének, erdélyi románok, szepesiek, szászok és svábok, a délvidéki szlávok, sőt Horvátország is nemzetiségi, illetőleg népi törekvéseiket a legteljesebben kiélhetik és nem lesz ellenkezően szükségünk arra, hogy a jelenleg elszakított magyarság fejlődésének biztosítása céljából mi a tótságon túl a csehekkel, Gyulafehérvár helyett Bukaresttel, vagy Zágráb helyett Belgráddal tárgyaljunk. Szász Béla hivatkozik rá, hogy a Dunatáj első megszervezői az Árpádok és Mátyás voltak. A mai nemzedék célkitűzései részére éppen elégséges, ha azokra a határokra gondol, ameddig ő alattuk terjedt a tulajdonképpeni Magyarország, a háborús hódítások nélkül. A Duna-medence hatvan milliónyi népében, ha egy egységbe fognánk őket össze, a tizenegy milliónyi magyarság elveszítené azt a súlyát, amelyet központi fekvése és fenthivatkozott tulajdonságai egy szűkebb keretben részére éppen vezetőelemül biztosítanak. Szász Béla értékes közbevetett megállapításokat hozott ki a múltra és jelenre vonatkozóan tanulmányában, de végső következtetéseit az öncélú magyarság ideájának hívei nem tehetik magukévá. vitéz Nagy Iván. Az Erdélyi Férfiak Egyesületének revíziós kiadványai. (Asztalos Miklós : Erdély és a revízió, 42 h, Dvorcsák Győző : A revízió és Franciaország, 29 1., Flachbarth Ernő : A területi revízió jogi alapjai, 46 L, Frank Ivo : A revízió és a horvátság, 29 1., Jehlicka Ferenc : A revízió és a szlovákok, 33 1., Steier Lajos : Felsőmagyarország és a revízió, 47 1., Zakariás G. Sándor : A revízió útja, 63 1. Budapest, 1933, kiadja az Erdélyi Férfiak Egyesülete, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.) A magyar jövő sorsdöntő nagy kérdésére ad komoly és alapos választ ez a kiadmánysorozat, amely már témái megválasztásával szétbontotta a revízió problémakörét azokra az alapvető kérdésekre, amelyeknek összefüggéseiből adódik a közkeletű kifejezés szerint a revízió, azaz a magyar nemzet és állama területi elhelyezkedésének kérdése. A Külügyi Társaság nagy angol kiadmánya «Justice for Hungary» óta (1927) ez az