Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 3-4. szám - Hornyánszky Gyula emlékezete (1869-1933)

4 HORNYANSZKY GYULA EMLÉKEZETE.1 (1869—1933.) I. Hornyánszky Gyula korai, váratlan halála társaságunkat szeretett, nagyrabecsült elnökétől, a magyar tudományos élet vezérkarát pedig egyik legmarkánsabb vezető-harcosától fosztotta meg. Szinte nehéz még elképzelnünk is, hogy az a nagy energiaforrás, a sokoldalú érdeklődésnek és a tudományos, továbbá a közéleti aktivitásnak az a páratlan lendülete, melyet Hornyánszky jelentett, ma már csendesen pihen a farkasréti temetőben. Amikor élete müvének nyomtatásban megjelent emlékeit most újból áttanulmányoztam, hogy az alkalomparancsolta egyoldalúsággal, társaságunk célkitűzése szempontjából szellemi fejlődését vázolhassam, az ezer meg ezer apró betű mögül úgy rajzolódott lelki szemeim elé tudós egyénisége, mint valami archaikus egyszerűségű, egyetlen hatalmas sziklatömbből nagy vonásokkal kifaragott harcos-szobor. Hornyánszky, a jó barát, a társaságbeli ember tudvalevőleg mindig közvetlen, szellemes, éppen ezért élvezetes társalgó volt s, ha évődés közben a különben félelmetes kritikusnak az éppen célbavett fonákságra védhetetlenül lesújtó szikrázó ötletessége néha meg-megvillant is, az ilyenkor csak játékszámba ment — nem akart fenyegetés lenni. Mint férj és mint családapa egyike volt a leggyöngédebbeknek, legszeretőbbeknek; aki pl. kis unokájával látta őt foglalkozni, az alig tudta hirtelenében elképzelni, hogy ugyanaz az ember a tudományos fórumon a kérlelhetetlenségig szigorú kritikusa, valóságos pőrölye lehet minden olyan megnyilatkozásnak, melyet a saját — igen magasra tűzött — tudományos eszményeivel összeegyeztetni éppen a tudomány érdekében nem tudott vagy nem akart. Mert ugyanő a tudományos és közéletben a tudásbeli felkészültség és erkölcsi bátorság páncéljával állig vértezett, mindig harcrakész, legtöbbször a támadást be sem váró rettenthetetlen bajvívó, néha baj kereső volt, aki a maga meggyőződésének, az éles elméje által ősbizonyosságként felismert igazságának védelmében nem nézett sem jobbra, sem balra, lett légyen szó akár elvekről, akár az elveket 1 Felolvastatott a Magyar Társadalomtudományi Társulat 1933. nov. 3.-Í ülésén. Társadalomtudomány. 12