Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEiVILEJE 139 szülték a középkor flaggeláns mozgalmait is, amikor az emberek vezeklés útján igyekeztek elérni azt, amit az egyház kegyelmi eszközeivel nem tudtak megnyerni. A rettenetes inség okát ugyanis az emberek által elkövetett gonoszságoknak tulajdonították. A borzalmas pestisjárványok idején a betegségtől fenyegetett emberek egyfelől szemérmetlen tombolásokra, másfelől félelmi öngyilkossági epidémiákra vetemedtek. Németországban 1377-ben a pestis után felnőtt emberek, férfiak és nők, gyermekek módjára egymással kezet fogva órákhosszat járták körbe a táncot, míg csak össze nem estek, amikor mennyei látomásaik voltak. A néplélektan szempontjából igen különös a therianthropia nevezetű epidémia, mely közvetlenül a középkor után terjedt el. Az emberek azt képzelték, hogy állattá változtak s az ilyen megszállottak állati hangokat és mozgásokat utánoztak. így pl. 1491-ben a Cambrai és 1550-ben az Uveret-i kolostor apácái macskák módjára tanyáztak a háztetőn, nyivákoltak és egymást karmolták. Különböző korszakokban a keresztény vallás túlzóinál az önkínzás egyik formája a keresztrefeszítés lett. Franciaországban és Németországban a 18. és 19. század fordulóján valóságos keresztrefeszítési mánia tombolt. Nagypénteken extatikusok, kiválasztottak jelenlétében, keresztrefeszíttették magukat, teljes lélekben át érezvén Krisztus szenvedéseit. A látványosság pedig a jelenlevőket boldog, kéjes érzéssel töltötte el. Érthető, hogy az ilyen tömeglelkibetegségek régóta foglalkoztatták a pszichológusokat, akik saját tudásuk és hitük szerint magyarázták a különös jelenségeket. Mindegyik magyarázat azonban magán viseli korszakának uralkodó eszméjét. így pl. Charcot, a nagy francia pszichológus, a hisztéria-elmélet megalapítója, a tömegpszichózist is hisztériás megnyilvánulásnak tartja. Nancy, Liébauít és Bernheim szerint az említett jelenségek hipnotikus úton kiváltott lelki emóciók, amelyeket a tömeg szuggesztibilitása tesz lehetővé, s amelyek bizonyos körülmények között abnormis méreteket öltenek. Baumann rámutat arra, hogy egy bizonyos jelenség lehet «természetes», «szent» vagy «beteges», aszerint, hogy a fejlődés mely fokán mutatkozik. Ami valamikor «természetes» megnyilvánulás volt egy magasan fejlett lélek számára, azt karrikatúra formában viszontláthatjuk a lelkibetegekncl és bolondoknál. Hettyey Vilma. REVUE INTERNATIONALE DE SOCIOLOGIE. 1932. nov.—dec. Georges Hostelet: L' enseignement experimentál des sciences et des techniques sociales. (A szociális tudományok és a szociáüs tevékenység kísérletező módszerrel való oktatása.) Jóllehet, a legtöbb nagy európai egyetemen tanítják a szociális tudományokat, az oktatásnak nagy hiányai vannak. A hallgatók mind a szoro-