Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 121 tanulmányozása alapján a kedvező íejlődésű községeknek következő csoportjait állíthatjuk össze : A legmagasabb arányokat a főváros környéke szolgáltatja. A fejlődés csúcspontján állanak Albertfalva (172-8%), ahol az OTI építette jól ismert háztelepét, Rákoshegy (161-4%) és Pestszent]őrinc (159-8%), amely a népszaporodás abszolút száma tekintetében is (18.834) az országban a harmadik helyen áll (Budapest 75.963, Pestszenterzsébet 27.363 lélek). Ezeken kívül is még a két övezet 8 községe ért el tíz év alatt 50%-nál magasabb szaporodást. A második csoportba sorozhatjuk az ipar- és bányatelepeket, amelyek az autarchiára törekvő gazdasági politika folytán lendültek fel. Egy egész vidéket fellendített az ózdi gyár : az ózdi járás 23-2%-kal szaporodott (bevándorlási többlete 7-6%, 2504 fő) s különösen az Ózddal már összenőtt Bolyok (56-2%) és Sajóvárkony (49-7%) községekben települt le sok munkás. A 3 községből álló agglomerációnak már 16.244 főnyi lakossága van (1880-ban 3772). Szép fejlődést látunk a Balaton partján, Fűzfő táján létesült gyártelepek folytán négy szomszédos községben (Vörösberény 143, Királyszentistván 55-9, Litér 30-7 és Peremarton 30% szaporodással, 1601 főnyi bevándorlási többlettel). A külföldi szén kiszorítása folytán gyorsan fejlődtek szénbányatelepeink, sőt újak is nyíltak. Legjobban bővíthették üzemüket az esztergomvidékiek. Az útépítés fellendülése hozta magával a bazaltbányatelepek (Badacsonytomaj 20-6, Zalahaláp 51-1, Somoskő 44-7, Somoskőújfalu 34*8%) gyarapodását is. Budapesten kívül csak három vidéki város van, amely a környéki községek erősebb fejlődését mozdította elő. Győr Szombathely és Miskolc. A Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítéséből előálló, egybeépült és teljesen városias jellegű Xagy-Miskolc valójában Magyarország legnagyobb vidéki városa (88.769 1.), mert a Szeged belterülete gyanánt kimutatott 89.621 lakos közt is van már szétszórtan élő, falusias elem. Elszegényedésünk, a külföldön való nyaralás valutáris nehézségei hatalmasan fellendítették a lefolyt évtizedben balatonmenti községeink egy részét. A Balatonpart kezd egy nagy Pensionopolissá kialakulni, ahol nyaralójában egyre több nyugdíjas telepszik le állandóan. Szinte valamennyi balatonmenti község környezeténél jóval magasabb ténvleges szaporodást ért el. A Balaton főhelye, Keszthely, gyengén fejlődött ugyan (4-2%), de vándorlási mérlege szintén kedvező ( + 5-1%). A kedvező fejlődésű helyek további csoportját alkotják azok a községek, amelyekbe nem történt ugyan bevándorlás, de nagy természetes szaporodásuk eredményét túlnyomórészt megtudták tartani. Ezek főleg az északkeleti megyékben találhatók. Szabolcsmegye 69.762 főnyi rekordszaporodásából 55.368 a megyében maradt.