Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint [könyvismertetés]

122 KÖNYVISMERTETÉSEK Egyre ritkul — sajnos — azoknak a községeknek száma, amelyek azért fejlődnek oly gyorsan, mert még bőven van területük újabb munkáskezek számára. Magas természetes szaporodás, bevándorlás, aránylag ritka népesség jellemzik e helyeket. Felsoroljuk a legfőbbeket : A község neve Tényleges szaporodás Egy km2-en lakos 47-6% 37-4% 40-6% 32-9% 33-8% 47-6% Tatárszentgyörgy 28-3% 32-6% 28-1% 27-0% 23-9% 3i-8% 21-9% 39'3% Végül még egy tekintetet kell vetnünk az új határ mentére. Trianon több városunkat fosztotta meg környékétől s ítélte ezzel stagnálásra, sőt visszafejlődésre. Legsúlyosabb Sátoraljaújhely helyzete, amely tíz év alatt lakosságának i2-o,%-át elvesztette. Megfogyott Esztergom (—3-4), Makó (—3-5) lakossága, stagnál Nagykanizsa (+2-8), Kőszeg (+0-5), Sopron (+i-8), Balassagyarmat (+i-6) és Gyula (1-3). Vannak azonban községek, amelyek éppen ellenkezőleg, az új határvonalnak köszönhetik gyors emelkedésüket. Az elveszített központok helyett szükségszerűleg újak alakultak ki; a határokon túl került városok gazdasági vonzóterületébe tartozott vidékeknek a vámhatár miatt másutt kell beszerezniök szükségleteiket. Északkeleten Mátészalka (40%-os szap.) nemcsak megyeszékhely lett, hanem vasúti gócpont is, amely Szatmár, Nagykároly, Beregszász hinterlandját vette át, ez utóbbit inkább a járási székhellyé lett Vásárosnamény (41-6%). Berettyóújfalu (19-3) és a vele egybeépült Berettyószentmárton (28-1) fejlődése már nem oly ugrásszerű, mert az új megyeszékhely gazdasági szempontból nem tudta átvenni Csonka-Bihar nagy részében az elvesztett Nagyvárad szerepét. Baja (23%) is inkább hivatali, mint gazdasági központja a Bácskának, ahol az elcsatolt Szabadka vonzóterületén rajta kívül Kiskunhalas is osztozkodik. Szikszó, mint Abauj-Tornamegye új székhelye, igen közepesen fejlődik (9-1), mert a megyének déli sarkában, Miskolc közelében fekszik. Valószínű, hogy a trianoni határnak, Ungvár elcsatolásának is volt része Kisvárda erősebb népesedésében (23-6%, 11*3% vándorlási nyereség). Kisvárda most nagy vidék gazdasági és kulturális középpontja s az ország egyik legvárosiasabb jellegű nagyközsége. Hazánk népsűrűsége tíz év alatt km2-kint 85-8-ról 93'4-re emelkedett. Ezt az átlagot — ha Nagy-Budapestet külön vesszük — egyik vármegye sem éri el. Legsűrűbben lakott Komárom—Esztergom (90-4), a termékenyföldű Csanád—Arad—Torontál (87) s a szapora Szabolcs (84-6%) ; leggyérebben lakott Abauj-Torna (54-5) s a két latifundiumos megye, Somogy (57'4) és Fejér (57-5).