Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Sebess Dénes dr.: Magyar agrár-evolúciók (1902-1932) 26 agrártanulmány. Királyi Egyetemi Nyomda kiadása, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 113 «A liberalizmustól a marxizmusig)) cím alatt a kapitalizmus kifejlődését és ezzel kapcsolatban a szocialista elméleteknek, különösen Marx, Kautsky, Lenin, Trockij és Sztálin felfogásainak a kialakulását ismerteti. Abból a mélyreható kritikából, amellyel ezen elméleteket végigkíséri, kihallatszanak azok a motívumok is, amelyek szerzőt a marxizmusból való kiábrándulásra s a szociáldemokrata párttal való szakításra bírták. A szerző szemében a szocializmus szellem-erkölcsi tartalom volt, a munkásosztály harca a nyomor, az elnyomatás és kultúrálatlanság ellen. S minthogy arra a belására kellett jutnia, hogy a történelmi materializmus társadalombölcseleti felfogásán felépült marxizmusból, valamint a marxizmus gyakorlati megvalósítását megkísérlő szovjetrendszerből éppen ez az erkölcsi tartalom hiányzik, a ma jórészt marxista alapon álló szocialista mozgalommal való szembefordulásának be kellett következnie. Bizonyára közrejátszottak ebben azok a szomorú tapasztalatok is, amelyeket a szocializálási elmélet gyakorlati megvalósításánál Oroszország példája szolgáltat és amelyekkel szerző munkája második részében «A szocializálási elmélet a gyakorlatban)) cím alatt foglalkozik. Egészen napjainkig nyúló hiteles statisztikai adatok alapján mutatja ki ebben a részben a marxizmus gyakorlati megvalósításának a csődjét s munkája ezen része nemcsak igen tanulságos, hanem valósággal érdekfeszítő olvasmány. Nem szólhatunk ugyanilyen nagy elismeréssel a munka harmadik részéről, amely «A kivezető út)) címen egy új föderatív gazdasági rend szószólója kívánna lenni. Ez azonban semmit sem von le a 256 kisalakú oldalra terjedő munkának abból az érdeméből, hogy a szocializmus elméletének és gyakorlatának igen alapos, vüágos és jó ismertetését és kritikáját adja. v. Moór Gyula. Gazi Husrevbegova Spomenica. Sarajevo, 1932. 168 4- XLV 1.+ 1 melléklet. 8°. 1930-ban volt négyszáz esztendeje, hogy Bosznia legnagyobb fia, Ghazi Husrevbég, felépítette a Sarajevóban most is álló Begova dzamiját. a muzulmán építészet egyik legszebb emlékét a Balkán félszigeten. Bosznia horvát muzulmánjai a nehéz időkhöz mért egyszerűséggel ünnepelték meg az évfordulót. Tudományos és szépirodalmi folyóiratuk, a Novi Behar ünnepi számot adott, amiről a magyar irodalomban is történt említés (Budapesti Szemle 226. k. 96—98. L). Belgrádnak azonban ez a horvát jellegű ünnep sehogysem tetszett. Mikor a diktatúra megszüntette a bosnyák muzulmán egyház különállását és a Belgrádban központosított jugoszláviai egyház élére Maglajlic Hafiz Ibrahim effendi személyében igen szolgálatkész reis-ül-ulemát sikerült állítania, akkor kétévi késedelemmel egy hivatalos jellegű emlékünnepet rendeztek. Erre az ünnepre készült a címbeli emlékkkönyv. Meg kell állapítanom, az emlékkönyv összeállítása elég szokatlan módon történt. Cikkeinek egy része már megjelent a Novi Behar-b&n, más része sajtókészen ott hevert Kresevljakovic Hamdija sarajevói tanár, Társadalomtudomány. 8