Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Sebess Dénes dr.: Magyar agrár-evolúciók (1902-1932) 26 agrártanulmány. Királyi Egyetemi Nyomda kiadása, 1932 [könyvismertetés]

112 KÖNYVISMERTETÉSEK bírálatuk. 22. Földreform-mozgalmak Magyarországon. 23. A magyar földreform-törvény. 24. A földreform-törvény bírálata. 25. Agrárevoluciók Közép-Európában. 26. A jövő agrárévoluciója. Az első főcsoportba tartozó történeti rész pregnáns összefoglalása a földtulajdonnal kapcsolatos jogeszmék és jogintézmények fejlődéstörténetének Magyarországon és Európa többi államaiban. A második főcsoportba tartozó tanulmányok közül különös érdeklődésre tarthat igényt a kollektív agrártulajdonnal kapcsolatos magyar jogintézmények (közbirtokosok, úrbéresek, közös legelő és erdőtulajdonosok jogviszonyának) fejtegetése. Ezeknek a kérdéseknek Sebess a fő szakértője a magyar jogászok között. A régi úrbéri kötések, egyezmények, zálog- és váltságperek különböző irattárakban heverő aktáinak nagy tömegeit dolgozta fel forrásmunka gyanánt, hogy az úrbéri jogviszonyt egészterjedelmében és minden vonatkozásában ismertesse. A jövőt illetőleg továbbra is állást foglalt a közös legelő és közös erdő intézményének fenntartása mellett. A hitbizományokról szóló tanulmány nemcsak a régi magyar családi hitbizomány rendszerét ismerteti, hanem a világháború óta az egyes államokban végrehajtott hitbizományi reformokról is tájékoztat. A mezőgazdasági hitelről szóló főcsoportban a mezőgazdasági hiteljog szabályai kerülnek alapos megtárgyalás alá úgy de lege lata, mint de lege ferenda. Itt különösen az ingó jelzálogról szóló kimerítő tanulmányt kell kiemelni. A reformtörekvések című főcsoportban az általános magánjog és polgári perjog szabályainak az agrárviszonyokra való kihatását tárgyalja s a korszerű reformtörekvések megvalósítása mellett per jogunk oly egyszerűsítését kívánja meg, hogy az agrárlakosságunk érdekeinek megfelelő legyen. A nép érdeke pedig egyszerű, érthető nyelven, hozzáférhető formák közt mozgó jogszolgáltatást akar. Ugyanitt kerül kimerítő tárgyalás alá az agráröröklés reformja is, amellyel kapcsolatban szerző konkrét javaslatokat terjeszt elő. Az ötödik főcsoportban foglalt tanulmányok a magyar földreformmozgalmak történetén és a földbirtokreform-törvény bírálatán felül a középeurópai, háború utáni földreform-törvények beható bírálatát tartalmazzák. Sebess munkája nemcsak agrárirodalmunk jelentős gazdagodása, hanem a mai időkben valósággal közszükségletet elégít ki. A terjedelmes könyvet az Egyetemi Nyomda adta ki elsőrangú kiállításban. Szívesen látnók, ha később sor kerülhetne egy egészen olcsó kiadásra is, hogy e tanulmányok minél szélesebb körök számára hozzáférhetők legyenek. R. Migray József: A marxizmus csődje. A szocializálási elmélet a gyakorlatban. Budapest, Stephaneum, 1932. A szerző, aki három évtizedet meghaladó időt töltött el a marxista szoacialista munkásmozgalomban, a szocialista elméletek egyik legalaposabb ismerője. Ezért különösen értékes munkájának első része, amely