Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Sebess Dénes dr.: Magyar agrár-evolúciók (1902-1932) 26 agrártanulmány. Királyi Egyetemi Nyomda kiadása, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK Hl törvényalkalmazó a bírói székben, könyvalakban összegyűjtve kiadta agrártanulmányait, melyeknek túlnyomó nagy részét az elmúlt 30 év alatt a felmerülő konkrét kérdésekkel kapcsolatban készítette. Tervszerűen készültek-e ezen tanulmányok azzal a szándékkal, hogy összefoglalásuk egy lehetőleg teljes agrártörténeti és agrárpolitikai stúdiummá alakíttassák át, nem tudjuk és nem is tartjuk valószínűnek. Mégis örömmel kell megállapítanunk, hogy a magyar agrártörténetnek és gyakorlati agrárpolitikának alig van oly kérdése, amelynek tárgyalásával e tanulmányok során ne találkoznánk. A ma legaktuálisabb problémákat pedig a földtulajdon alakjai és jogviszonyai címmel összegyűjtött tanulmánycsoportban a felvetett kérdéseknek eredeti kutatáson és részletes történelmi tanulmányon alapuló monografikus feldolgozásában találjuk meg. Sebess lényegében jogász és politikus, mindkét fogalomnak a maga régi és nemes értelmezésében. Ugy egyik, mint másik vonatkozásában a részletkutatásokon elmélyülő történeti ismeret, nemzeti hag^'ományainkhoz és intézményeinkhez való ragaszkodás, széleskörű olvasottság s az ideális célkitűzés meUett a gyakorlati élet ismeretén alapuló tisztánlátás jellemzi. Mi sem áll tőle távolabb, mint a légüres térben való elméletalkotás, vagy az elvont elméleti szempontok előtérbe helyezése. A jogot, a gazdaságot, az agrárpolitikát érvényesülésében, dinamikusan és nem statikusan látja. Evolúciót akar és meglátja a fejlődést a napi politika időnkénti bukdácsolása és visszaesése mellett is. Megoldást keres s mert a nemzeti jövő szilárd alapjait az agrárdemokrácia fejlesztésében látja, a széleskörű telepítésre lehetőséget nyújtó oly jogintézményről akar gondoskodni, amely átmenetet adjon a tulajdonhoz. Ez az örökbérlet intézménye lenne. A megváltható, tulajdonná átalakítható, ötvenéves dologi hatályú bérleti jog, amely megterhelhető és elidegeníthető. A nagybirtok, főképen a kötött nagybirtok és a birtoktalan népelem között építene hidat ez az intézmény s hatékony és átgondolt telepítési akcióval egybekapcsolva a magyar jövő szilárd alapjául szolgálhatna. A 26 tanulmány öt főcsoportra osztva a következő tételekkel foglalkozik : /. Történeti fejlődések. 1. Európa agrárfejlődése 1928-ig. 2. A magyar agrárfejlődés. 3. A magyar földbirtok szocializálása 1919-ben. 4. A jövő törvényalkotásai és a föld népe. II. Földtulajdon alakjai és jogviszonyai. 5. A magyar föld és jogviszonyai. 6. A kollektív tulajdon és az individuális tulajdon. 7. Középbirtokosok és úrbéresek. 8. Arányosítás és telepítés. (1908 : VII. t.-c. indokolása.) Erdő és legelő kollektív tulajdona. 10. Birtokminium és parcellaminimum. 11. Hitbizomány. 12. Birtokmegosztás. III. A tnezőgazdasági hitel és eszközei. 13. A földbirtok eladósodása. 14 A jelzálog fejlődésének irányai. 15. Mezőgazdasági hitelkérdések. IV. Reformtörekvések. 16. Telekkönyvi reform. 17. A földbirtok és magánjog. 18. Közbirtokosság, mint hitbizomány. 19. Mezőgazdasági öröklés. 20. Kötött birtok és földbérlő társulatok. 21. Telepítés. V. Legújabb földreformok és