Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 3-4. szám - NŐK AZ 1790-ES ÉVEK KÖZÉLETÉBEN

288 BOBULA IDA írni és ha ez nem is bűn, szép és nagy dolgokat alkotni sohasem fog. Ilyen formában a téma kedves vitatárgya maradt az egész XIX. századnak, azonban azt a kérdést, hogy nö egyáltalán lehet írónő vagy sem és hogy az írás ellenkezik-e a női tiszteséggel és jó erkölccsel, vagy nem, ezt a kérdést eldöntötte már nálunk is a felvilágosodás kora. Bod Péter az ö Magyar Athenásába, mely a magyar tudósok és írók első seregszemléje volt, már felvette négy magyar asszony nevét, ezek pedig voltak : Bethlen Kata, Dániel Polyxéna, Lorántfi Zsuzsanna és Petröczi Kata Szidónia. Ezek felemlítését műve előszavában külön védi és magyarázza; például akarja állítani e tudós nőket más nők elé, hogy azok se szégyéljék a tudományt. «Más országokban a tudós Asszonyok nem olly ritkák, mint a Fekete Hattyúk vagy a Fejér Tsókák, akik a tudós Férj fiak között előszámláltatnak s ditsértetnek. Ha azért itt is egy-kettő meg-megemlítetik, hogy másoknak légyen jó Példa a követésre s a tudományt azoknak Példájókkal ne szégyenljék, nem illő hogy amiatt senkinek illetlen vádja vagy Ítélete alá essem1 Szembeszáll azokkal, akik panaszkodnak, hogy Erdélyben sok asszony, félretévén az orsót, gusalyat, Bibliát olvas és dicséri a kegyes, tudományos asszonyokat.2 A század második felében már nem volt ritkaság a Bod Péteréhez hasonló felfogás. Bessenyeiék szemében nyereség volt minden tollforgató ember s természetes, hogy harsány hozsannával fogadtak minden írástudó asszonyszemélyt is. Ányos például mint Pallas unokáját dicsőíti azt a Sauer Jozéfa nevű hölgyet, ki Erdélyben németről magyarra fordított egy könyvet, melyben «élet-törvényt szab a nagy természetben)).3 Feltűnő, hogy míg Franciaországban a nemzet legelőkelőbb hölgyei foglalkoznak az irodalommal, Németországban pedig az írók feleségei jelennek meg először lanttal a kezükben, minálunk egyszerű iparosasszonyok nyitják meg a magyar költőnők sorát. Molnár Borbála varrással keresi kenyerét, Nemes Fábián Julianna pedig főkötőket készít, lévén nemes Bédi István csizmadia hites felesége. Gróf Gvadányi, aki nagy tisztelője a verselő Minerváknak, barátságosan levelez mindkét asszonnyal és azután kiadja ezeket a levelezéseket, ország-világ csodálatára és lelkesedésére.4 Az előkelő hölgyek között akadnak, akik valóban magas műveltséget szereznek; ilyen például Berényi Erzsébet, Zichy Miklós gróf özvegye, ki 1778-ban, 63 éves korában tanult meg görögül és kiválóan 1 Bod Péter : Magyar Athenas. 1766. Előszó. 2 U. o. 164. 1. 3 Ányos Pál Munkái. 112. 1. 4 Gróf Gvadányi József Verses Levelezése nemes Fábián Juliannával. Pozsony, 1798.