Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

A POLITIKAI ÉRZÜLETEK SZEREPE A MAI TÁRSADALOMBAN 9 lassú folyamat. Amidőn a világháború után a fegyverek zaja elhalt, a győztesek nem jutottak sem a szeretet, sem a közönyösség álláspontjára ; sőt éveken át tartott a gyűlölet a legyőzöttekkel szemben. Az európai szolidaritás ma nem egykönnyen ver gyökeret. Az érzületek állandó jellegűek, szinte kimozdíthatatlannak látszanak. A negatív érzület, a gyűlölet után nem a jószándékot lehelő érzület, hanem legjobb esetben a tartózkodás állapota — ez az épp bántóan «hideg» állapot — születik meg, ami még mindig antiszociálisnak látszik, mert hiányzik belőle a pozitív részvét. Elég itt futólag rámutatni a zavaró félreértések némely lehetőségeire. Helytelen nyomon kiindulva tömegesen állnak elénk homályosságok, így Brentano1 még azt hitte, hogy a szeretet és a gyűlölet tulaj donkép értékek megismerése, valaminő érték magasságának lemérése, mely a többretartás («Vorziehen») aktusában nyilatkozik meg. Scheler M. vele szemben világosan rámutatott2 arra, hogy amidőn értékeket viszonyba helyezek a többretartásban, akkor értékek magasságát felismertem, leolvastam, de ilyenkor nem a szeretet vagy gyűlölet «érzületét» éreztem ; az érzületek nem megismerésen, tudáson alapulnak.3 4. A potenciális motívumok mint az érzület alkatrészei. Az érzület mindenkép sajátos valaminek mutatkozik, amely nem engedi magát felfogni a régi pszichológia fogalmi hálóiba. Sem érzelem, sem akarat, pedig a szó maga arra indít, hogy «érzelemjellegűnek)) véljük s mégsem az. És nem is akarat, mert látni fogjuk, «még» nem az. Minden régi lélektani kategória közt a legközelebb áll a motívum fogalmához és történt már közeledés ez irányban. Kornis arra utal, hogy az érzületek «a.zoka.lelki rúgok, melyek az ember egyéni és társas életét mozgatják, irányítják)).4 Majd Pfándernek volt alkalma visszatérni a kérdésre.5 Mindamellett az érzület lélektani rejtély 1 Vom Ursprung sittl. Erkenntnis. A 2. kiadást rendezte O. Kraus a Philos. Bibl.-ban, 1922. 2 Wesen und Formen der Sympathie? 1923. 170. 1. 3 A szovjetre gondolhatunk. Ha tudjuk immár, hogy azt is szerethetjük vagy gyűlölhetjük, akit nem ismerünk, sőt a gyűlölet annál közelebbállónak látszik, minél kevésbé ismerjük meg valaki értékét, kézzelfoghatóvá lesz, miért gyűlöli, bár nem ismeri, a szovjet proletárja a nyugati bourgeoist. Az érzület «vak» lehet, mégis tagadhatatlan érzület. A mai Európa jövőben is égető problémája : a kettéhasadt világrész Keletje nem ismerheti a Nyugatot — a gyűlölet annál inkább meglehet. 4 A lelki élet. III. 221. 1. 5 Pfánder az érzület-problémát újabban sem csatolja szorosabban az