Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - GOETHE NAGYSÁGA

174 NÉMETH LÁSZLÓ Azonban Goethénél ez a világ-szerelem csak egy-két versben üt át s inkább csak a nyelvét olvasztja meg, nem úgy, mint Adynál, aki végig ezt az önimádatot és világimádót variálja. Azokat a müveit, melyekkel Goethe nagy hírét szerzi: fiatalkori líráját, a Götzöt és Werthert ez a kozmikus pátosz füti, de nem csak ez. Goethe kezdettől fogva szélesebbre méretezi magát a szükségesnél. Bámulatosan tanulékony s tanulékonysága, mondhatnám sznobizmusa már első müvei kiömlésében erősen befolyásolja a tehetségét. Napóleontól nem szabad megkérdeznünk, hogy szerette-e Franciaországot s Goethétől, hogy mennyire vette komolyan Herdert. Mind a ketten fiatal kalandorok, egy gazdátlan nagysággal, amelyet valamire fel kell tenni. Napóleon Franciaországra teszi fel s Goethe, aki Wielandtól és Klopstocktól már mindent megtanult, amit használhatott : Herderre. Goethe és Herder egymás mellett : a kalandor és a forradalmár. De a kalandor, aki császárként száll ki a forradalomból ! Ha Herder úgy hirdette tanait, mint az elmélet szentje, aki fel akarja szabadítani az emberek szívét ; Goethe úgy ragadta meg őket, mint aki nagyravágyásának keres táplálékot. A nép, Shakespeare, Ossian, Rousseau: Herdernek új evangélium, Goethének zsákmány. Dalai népiesen naivak, Götze ziláltan hősi, Werther pathetikusan érzelmes? A három mü távolságát nem annyira Goethe körülményeiben kell keresni, mint inkább ebben a ragadozó mohóságban. Goethe alkalmazkodik, csakhogy terjeszkedhessen. Nem spontán író. Közvetlen művei nincsenek. Heve őszinte, hév és kifejezés közt azonban mint módosító közeg áll elméleten nevelt nagyravágyása. Ó a nép közvetlen hangján is elméleti meggondolásból ír s közvetlensége is alakítás. Rosszaló megjegyzés ez? Épen nem. A fontos, hogy menynyire sikerült az alakítás. Goethe életrajzírói bebizonyítják, hogy témáit az élete adta. Igaz. De a témákat példa és elmélet alakította. Már a fiatal Goethe élményeire is egy nagy világirodalmi tájékozottság s műfaji alkalmazkodóképesség önt végső formát. Meg akarta örökíteni életét? De példáit is el akarta érni. Kiélte szenvedélyeit a témáiban? Igen, de elsősorban a sokféleség szenvedélyét. Hogy ez a szenvedély olykor naiv s Götzöt Shakespeare példája agyonnyomja? Valóban, egy drámai színpad kellékes holmija összevissza dobálva ez a mü, a gyermek Goethének azonban Shakespeare és a shakespearei szabadság ezt a kellékes boltot jelentette. S ugyanaz a habzsoló ösztön, mely Götzben díszleteket dobál egymásra, népdalaiban tiszta hangot fog el. Goethe ismerte élményei irodalmi műfaját s élményeit a műfajhoz alakította. Ez Werther titka is ! Werthert nem Goethe szenvedélye öli meg, hanem a műfaj jellege s a mű következetessége. Goethe és Werther szenvedélye közé már a hangnem megütésében becsúszott egy kis irodalmi eredetű differencia s ebbe kell Werthernek